parlagfű
Kedves László! Olvastam, hogy a parlagfű fogyasztható, és jótékony hatású. Kérdésem a következő: van egy 7 éves kislányom, aki 3. éve allergiás (a legtöbb virágzó növényre, bár igazából csak a parlagfű és a fekete üröm virágzásakor vannak jelentős tünetei). Elméletileg tavasztól őszig kellene szednie Aerius szirupot, amit én csak nagyon ritkán (egy szezon alatt kb. összesen 1-1,5 hétig) adok neki. Próbálkoztunk már több módszerrel is, amire azt mondták, hogy hatásos, megszünteti, illetve meggyógyítja, de nem vagyok elégedett az eredményekkel. Pollenstop orrspray-vel kezdtünk, amit azonban minden orrfújás után újra használni kell, majd biorezonanciával gyógyító természetgyógyászhoz hordtuk. Mostani próbálkozásunk egy budapesti homeopátiával gyógyító magánklinika, ahol a második kúrát kapja. Nem tudom, használ-e majd vagy sem, de nem szeretném, ha örökre allergiás lenne! Azt szeretném, hogy meggyógyuljon. Tudom, hogy az immunrendszerét kell erősíteni, de nem tudom, pontosan mit tegyek. Vajon Ő is ehet parlagfüvet? Az segítene, vagy ártana? Kérem segítsenek! Köszönettel Szilvia
Válasz
Kedves Szilvia!
Allergiát idéznek elő nemcsak a parlagfüvek,
de vannak, akik a csalánfélék (Urticaceae), az útifüvek (Plantago spp.), a lórom fajok (Rumex spp.), a libatopfélék (Chenopodiaceae), a
disznóparéjfélék (Amaranthaceae), a fekete üröm (Artemisia vulgaris) és a
fehér üröm (Artemisia absinthium) pollenjére érzékenyek. HÓDI (2005) felhívta
a figyelmet az ország délkeleti részében erősen terjedő íva (parlagi rézgyom, Iva
xanthiifolia) humánegészségügyi veszélyességére, mivel pollenje az ürömlevelű parlagfűnél erősebben allergizáló hatású.
Többen kitértek rá, hogy nemcsak a pollenek felelősek az allergiás megbetegedésekért.
(FARKAS – SZÁNTHÓ 1995, VICTOR 2001, NÉKÁM 2003, ENGEL 2003). Az allergia kialakulásában fő, vagy inkább legfőbb szerepe van a virágporszemek mellett a légszennyeződésnek, a helytelen táplálkozásnak, a pszichés állapotnak és
bizonyos öröklött tényezőknek is. A szennyező anyagok megtapadnak a pollen felszínén, a légutakba kerülve a nyálkahártyát károsítják. Különösen a szarvasmarha tejét és tejtermékeit fogyasztóknál, mert ezek nagyon gyengítik a légutak nyálkahártyáit. Ennek köszönhető,
hogy az allergiás betegségek aránya csak kissé emelkedik nagy pollenmennyiség esetén vidéki térségekben, míg sokkal jobban a városi
környezetben, különösen a nagy közlekedési terhelésű részeken és a lég- és porszennyező ipari üzemek környékén (szemétégetők, cementgyárak, stb). VICTOR (2001)
véleménye szerint nem az ürömlevelű parlagfű irtására kellene a hangsúlyt helyezni, hanem az életmódunkon kell változtatni, csökkenteni kell az
immunrendszerünket érő terhelést és mérsékelni a levegőszennyeződést.
Hasznos tulajdonságai: Kanadában a virágzó növény teáját a népi gyógyászatban helyi vérzések és
gyomorbetegségek ellen használták (BAUSOR 1937). Szétmorzsolt leveleit az indiánok rovarcsípésre, gyulladt sebre rakták. A levelek főzetét fejbőr
lemosására, bőrbetegségek gyógyítására, borogatását elfertőzött sebek és
szemgyulladás kezelésére ajánlják. Összehúzó hatású teájuk bélgörcs, székrekedés, hányás, mellhártyagyulladás és láz ellen jó. A gyökérfőzet enyhíti a menstruációs panaszokat (BREMNESS 1998).
Magja kemény teleken a szárnyas apróvad (foglyok, fácánok) fontos kiegészítő tápláléka (BALDWIN és HANDLEY 1946). Magja olajban gazdag,
tápértéke megközelíti a szójáét, ezért télen az énekesmadarak szívesen fogyasztják. (JÁRAINÉ 2003).
GYOMNÖVÉNYEK, GYOMIRTÁS VI. évfolyam 1. szám 2005. december:
Etetési vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a zöld növényt a juhok minden fenológiai stádiumban elfogyasztják. Kísérleteinkben in sacco módszerrel
meghatároztuk a teljes növény, a mag, illetve a magdara ruminális emészthetőségét szárazanyagra, nyersrostra és nyers fehérjére. A vizsgálatok a
növény teljes életciklusát érintették. Jelentős nyersfehérje tartalmat és harmonikus aminosav-összetételt állapítottunk meg. A növény nyersfehérje RD értéke 89,6 %, ED értéke 71,2 %. A mag sértetlenül a juhok számára
gyakorlatilag emészthetetlen. A magdara nyersfehérje tartalma kiemelkedő, RD
értéke 93,5 %, ED értéke 74,3 % (HUSVÉTH és mtsai 1999).
Megint verik a lármafát. Most, a nép közellenségévé kikiáltott parlagfű, a papírnyár és az összes virágzó fa levegőben szálldogáló virágpora ellen kongatják a harangokat.
Az asztma, allergia rohamos terjedéséért a szerencsétlen parlagfüvet teszik meg egyes számú közellenségnek, s riogatják vele a lakosokat. Tudom, borzasztó a kivörösödött, könnyező szemű, orrfúvásban szenvedők látványa, de!!! ...ha jól belegondolunk, akkor a teremtő globálisan teremtette meg ezt a világot virágporostól, poratkástól, fástól-bokrostól és emberestől együtt.
Érdekes, hogy évezredeken át nem is hallottunk allergiáról. Szépen együtt éltünk az allergénekkel, amit hangsúlyozok: időtlen idők óta szimbiózisban él velünk, a természet koronájának kikiáltott, környezet- és önpusztító lényekkel.
Miért van az, hogy egyeseknek semmi köze az asztmához, allergiához? Velem együtt, szemtelenül jövünk-megyünk, szívjuk a gaz virágport, az autók bűzét, a politika és média mocskát mind magunkba, mint az anyatejet, s mégsem tüsszentgetünk?
Miért van az, hogy sokan már csecsemőkorban elkezdik asztmás, allergiás rohamaikat, s életük végéig szenvednek ebben a népbetegségben?
Megmondom miért:
Ha szomatikusan nézzük a dolgokat, akkor az A vércsoportúak alkatilag egyenesen a stresszre hajlamosak, s a stresszhelyzetek váltanak ki belőlük allergiás rohamokat. A B vércsoportúak viszont az elfogyasztott táplálék által válnak hajlamossá az allergiára. Az AB vér-csoportúaknak olyan magas az immuntoleranciája, hogy a leginkább környezet és stressz-tűrőek, és kétszeres mennyiségű antitest áll rendelkezésükre az allergének legyőzésére. A O-ás vércsoportúak pedig a búza, a tej, a napraforgó olaj és a margarin miatt érzékenyebbek. Bár a margarin minden vércsoportúnak egyaránt nagyon veszélyes, s szintúgy veszélyesek a margarint tartalmazó élelmiszerek is!!!!!! Ez még a bio margarinra is igaz!!
Fizikálisan a pollenek, porban található lektinek, kölcsönhatásba lépnek belégzéskor a szervezet antitestjeivel, amik a hisztamin felszabadítása mellett más kémiai allergéneket is kibocsátanak (kinineket), amik a garat nyálkahártyának vizenyőjét, a tüdő hörgőcskéinek görcsét, orr nyálkahártya és a szem könnyezését váltják ki.
Akinek pechje van, az A vagy B vércsoportú és messzire kerülnie kell a stresszhelyzeteket, allergiás reakciót kiváltó étkeket. Lásd: PETER D’ADAMO: Az AB0 terv.
Az utóbbi tíz évben a nyugodt, tespedt életmódból hirtelen a vadkapitalizmus és az új korszellem számos kihívása zúdult a magyar társadalom nyakába. Ezt a kevésbé stressztűrők pánikkal, stresszel, depressziós rohamokkal élik meg, s ezt az élethelyzetet kiárasztják családjukra és környezetükre is.
Egyes jóslások szerint, pár éven belül a lakosság 70-80%-a fog allergiában szenvedni.
Az ötvenes évek elején a fotbalpálya és a gyár közötti több négyzetkilométeres területet összefüggő parlagfű erdő borította. Csapásokat vágva bele, jártunk, az utat lerövidítve, a suliba. A városban gyorsan növő több ezer papírnyárfa ontotta a pollent tartalmazó vattát.
Mi, akkor még hírből sem ismertük az allergia, asztma fogalmát.
És most, a nagy szabadság létbizonytalansággal, munkanélküliséggel, a megélhetési bűnözéssel, kiszorítósdival, médiamérgezéssel önt nyakon bennünket.
Ha mindenki esze, munkabírása, leleményessége szerint megtalálja a neki kijelölt helyét a világban, akkor kizárva magunkból a stresszt, elfeledhetjük az allergia rémét.
Ha megteremtjük a belső és külső egyensúlyt, ha elkerüljük a konfliktushelyzeteket, s nem akarunk mással olyat tenni, amit magunknak nem kívánunk, akkor békességben élhetünk a külvilággal, és nem kell kampányszerűen százával csokorba kötve kihuzigálni a szerencsétlen parlagfüvet. A parlagfű és a virágzó fák teszik a dolgukat: mézelő méheknek adnak alapanyagot. Ők nem bántanak bennünket, csak figyelmeztetnek rá, hogy valamit nem jól teszünk , letértünk a számunkra kijelölt helyes útról. És mi erre a reakciónk? A jó szándékot a növényzet kiirtásával toroljuk meg. A parlagfű után majd allergének híján kialakul a rezisztencia jelenség válfaja, és az eddigi allergének helyét a gyümölcsfák, a bodza, a kerti virágok pora veszi át, és ha szépen sorjában kiirtogatunk minden növényzetet, nem lesz a méheknek mézelő legelő, nem lesz méz, nem lesznek gyümölcsök, aztán a búzára is sor kerül, nem lesz kenyér, de az allergia az marad. Majd a kipusztított növényi allergének híján egymásban keressük allergiánk okát, és az ősi elfojtott gyűlölet az emberiség kiirtásához fog vezetni.
Éppen ezért a nótával szólva, mely nagy igazságot rejt: „Ne vágj ki minden fát!...”
Ugyancsak javasolnám a tehéntej és a tehéntejtermékek ( a nem homogénezett vaj kivételével) fogyasztásának minél előbbi teljes elhagyását. Ihat viszont parlagfű levélből készített először gyengébb, majd erősebb teákat is. A teákat csak desztilláltvízzel készítse.
Ha jól reagál a teákra, akkor eheti a parlagfüvet is, de először csak csipetnyiket, majd a hozzászokás után mokkáskanálnyi parlagfű port is adhat neki naponta, az ételekre rászórva. Ha nem száraz még, akkor apróra fel kell vágni és úgy kell rászórni a kiszedett ételeire.
Szedjen probiotikumot-, mint a Probio Flora, flavonoidokat-, mint a BioFlavone-C, valamint a Cali Vita, Lion Kids készítményt, vagy, ha az EveryOne multivitaminból egy felet ad neki naponta étkezéskor, akkor az is megfelel és könnyebben be is szerezhető.
Vegyék meg a bioboltokban árusított \\\"Allergia, asztma\\\" című kiadványomat és az abban leírtak szerint szoktassák rá a vegyes virágpor napi szintű fogyasztására egész évben, folyamatosan fogyasztva a szükséges mennyiséget.
Üdvözlettel: W-V.László
A Vitamin Station étrend-kiegészítőinek fogyasztása során kedvező élettani hatásokat tapasztalhatunk. Ezen termékek azonban nem gyógyszerek, nem szándékoznak betegségeket gyógyítani, vagy kezelni! Termékeink olyan étrend-kiegészítők, melyek nem helyettesítik a változatos, és kiegyensúlyozott táplálkozást! A honlapunkon található információk tájékoztató jellegűek, betegségével forduljon szakorvoshoz!