oviba igazolás vega kisgyerekek részére

Kedves Vali!

Nem kell tájékoztatnia a magyarországi intézményi táplálkozás helyzetéről, mert nagyon elszomorító a véleményem az eddigi tapasztalataim alapján. Elszomorító az a körülmény, hogy a hivatalos táplálkozástan, a dietetika azt állítja, hogy a fejlődő szervezeteknek szüksége van a húsban lévő fehérjékre, ugyanakkor nem mérte fel még egyszer sem senki az olyan egyházi közösséghez tartozó embercsoportok (pl.adventisták) egészségi állapotát, akiknél nemzedékeken keresztül egy deka húst sem fogyasztottak, sem kisgyermekkorban, sem aggkorban. Ezt azért nem teszik meg, mert tudják, hogy akkor megdőlnének a „tudományos” téziseik.
Az óvodai bölcsődei étkeztetésben még ott tartunk, hogy nem elég a szülői beleegyezés, vagy szülői kérés, mert azt alá kell támasztani orvosi igazolással, és ha az orvos (háziorvos, vagy gasztroenterológus szakorvos), vagy a dietetikus nem ad igazolást, akkor az emberi- és alkotmányos jogokra hivatkozva bírói ítélettel kell kikényszeríteni, hogy vega étkezést kapjanak azok, akik ezt kérik.
Az az igazság, hogy a gyermek- és közétkeztetésben sok múlik az intézményvezető, valamint a konyhavezető beállítottságán és hozzáállásán. Eszükbe sem jut, hogy sokkal olcsóbban meg lehetne oldani vega- és vegatáriánus táplálkozással a közétkeztetést. Jómagam, még 1994-ben parancsnoka voltam egy 45 fős egységnek, s én feleltem az étkeztetésükért is. Akkor már 6. éve vegetáriánus voltam és én állítottam össze az étrendet, napi háromszori étkezésnél vegetáriánusan. A feletteseim ezt nem tudták, az alárendeltjeim pedig úgy tudták, hogy kísérlet alatt állnak. Volt közöttük vegetáriánus is. Sokan csak két hét után jöttek megjegyezni, hogy ugyan nagyon finomak és bőségesek az ételek, de miért nem kapnak húst. Többen versenyszerűen sportoltak az így étkezők közül és mindegyikük teljesítmény növekedésről számolt be. Végezetül mindenki nagyon meg volt elégedve a két hónapig tartó vegetáriánus étkezéssel, mert az étkezési normából még arra is futotta, hogy több gyümölcs, s több ínyencség (palacsinta, főtt kukorica, sült tök, rétes, stb) került az egység asztalára, s így a fiatal férfiak -a környékbeli lángossütők és büfések bánatára- egy csomó zsebpénzt tudtak megtakarítani. (Ez a Velencei tónál nyári idényben, egy kihelyezett Rendőrőrs volt, melyet parancsnokoltam).

1995-98-ban egy belügyi oktatási intézmény titkárságvezetője voltam és a gazdasági igazgatóval egyetértésben az A és B húsos menük mellett elindítottunk egy C nevű vegetáriánus menüt ás egy D jelű kásákon lapuló nyerssalátás menüt. A többszáz adagos konyhán először 30-an kérték a C és mi öten a D menüt. Az élelmezési szolgálat nem akarta elhinni, amikor kiszámolták az étkezési jegyek árát, az A és B menük, azaz a húsos menük 200 Ft-ba kerültek, a C menü 160 Ft-ba és a nyerssalátás menük pedig mindössze 100 Ft-ba.
Az A és a B menüket fogyasztók látták, hogy milyen finom és gusztusos ételek vannak a C és D menük palettáján, s ráadásul jóval olcsóbbak is, ezért 3 hónap múlva már csak 50 % tartott ki az A és B menük mellett, míg a másik 50 %-ból 30 % választotta a C menüt és 20 % a D menüt. Még érdekesebb dolog is kiderült, ugyanis a D és C menüket fogyasztók egészségi állapota sokat javult, sokkal energikusabbak lettek, jobb volt a munkabírásuk és 80 %-al csökkent az így étkezők betegnapjainak a száma!!! Sajnos egy átszervezés vetett véget a C és D menüknek, mivel az ezeket fogyasztók is más szolgálati helyekre kerültek és az új vezetés nem volt partner a menük folytatására. Ebből is látszik, hogy mennyi múlik egy intézményvezető hozzáállásán.

Még 1999-ben a Kossuth Rádióban beszéltem a vércsoport szerinti táplálkozásról, melyet hallgatott egy óvodai vezető is. Meghívtak az óvodájukba és ott egy szülői értekezleten sikerült rávenni a szülőket, hogy egyezzenek bele a gyermekük óvodai vércsoportszerinti táplálkozásába. A szülők a szülői értekezleten mintát kaptak a minden vércsoport számára fogyasztható ételekből és mindenki nagyon finomnak találta azokat. Nehezebb volt a konyhásokat átállítani, hogy hogyan kell készíteni egy jó zab-, vagy köles kását és egyéb más, általuk nem nagyon ismert ételeket (pl. tofu, szejtán, gabonakolbász, szójavirsli, stb). Különösen az fájt nekik, hogy egy rendőr, aki egyben természetgyógyász is, tanítja őket főzni és reform- és vegetáriánus ételeket készíteni. (8 évig voltam párhuzamosan rendőr és gyógyító is). Ma is így étkeznek a kicsik ebben az óvodában. Már az első évnek nagyon érdekes volt a tapasztalata. Jóval kevesebb pénzből sokkal változatosabb és sokkal egészségesebb ételeket kaptak a gyermekek, az ételek italok készítéséhez tisztított vizet használtak. Itt is már az első évben 80 %-al esett vissza a betegnapok és az óvodai hiányzások száma.
Kár, hogy ezeket a tapasztalatokat a hivatalos egészségügy nem veszi figyelembe, mert talán nem is érdekük, hogy egyre több legyen az egészséges ember...
Végezetül azt tudom ajánlani, hogy a szülők ne hagyják annyiba a dolgot és kényszerítsék ki az intézménytől, hogy minden különösebb herce-hurca nélkül is vega étrenden lehessenek azok a gyermekek, akiknek a szüleik ezt kérik. Ha meghívnak ilyen helyekre, akkor megfelelő időpont egyeztetések mellett hajlandó vagyok a jó ügy érdekében segíteni és átadni saját tapasztalataimat.
Végezetül kérem derítse fel, hogy a panaszkodó szülők lakókörnyezetében hol van olyan alapítványi, vagy egyházi óvoda, bölcsöde, ahol tudnák fogadni vegán étkezésre is a gyermeket. Van Bp-n is több helyen vegetáriánus óvoda. (ha jól tudom Szigetszentmiklóson van egy) A legjobb, viszont, ha Waldorf- óvodát keresnek fel, mert annál jobb és egészségesebb étkezést nemigen találnak sehol az országban. Szerencsére egyre több Waldorf-óvoda és iskola működik az országban. Az onnan kikerülő gyermekek az élet minden területén otthonosan mozognak és mindenütt megállják a helyüket. Megéri az a fáradtság, ha egy kicsit távolabbra kell utaztatni a gyermeket, hogy Waldorf-, vagy más alapítványi óvodába járjon.
Üdvözlettel: W-V László