Kismama

Kedves Petra!
Gratulálok, hogy élete legnagyobb vállalkozásába (remélhetőleg lesz több is!) kezdett bele: életet ad egy másik embernek!!!
Annak külön örülök, hogy ilyen felelősségteljesen készül a nagy feladatra. Mindjárt ez elején javasolom a vércsoport szerinti táplálkozást, mivel a húsok, zöldségek, gyümölcsök között is lehetnek olyanok, amelyek nem jók a vércsoportjának, s így a babának sem! Neki, mivel az Ön méhében alakul ki a fizikai teste, mindent meg kell adni, ami jó, hogy meglegyen minden, makro- és mikro-tápanyag, vitamin, stb, amiből felépül a szervezete.
Nagyon okos, hogy kerüli a tejszármazékokat, s én kérném, hogy végleg kerülje, de csak a szarvasmarháét - kivéve a nem homogénezett vajat-, mert a marhák tejében olyan DNS-ek vannak, hogy a \"borjúból nagy marhát kell csinálni!\", s az embereknek nincs szüksége ilyen deformációkat előidéző kódokra. A kecske tejtermékeket viszont bátran fogyaszthatja, ha azok nem homogénezettek, mivel a homogénezéssel olyan zsiradék képződik a tejben és tejtermékekben, amelyek \"átverik, becsapják\" a sejthártyákat és olyan sejtekbe is beépülnek, amelyben semmi keresnivalójuk!!!
Amit nagyon kell kerülnie, az a margarin és minden olyan étel, sütemény, keksz, nápolyi, stb. amelyben van margarin is. Hogy miért, erről mellékelek anyagokat:
„Margarin – a terminátor”
Évente akár 30 000 keringési eredetű, idő előtti halált lehetne elkerülni, ha betiltanák Magyarországon az élelmiszeriparban gyártott transz-zsírokat.


A margarinok története
Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetőek voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után, az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását.
A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettős kötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a cisz („szabályos”) konfigurációjuk fordul elő, a transz („szabálytalan”) konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.
A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő.
E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz- (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztathatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő.
Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt, hatásuk kedvező (International Journal of Epidemiology, 2008 Feb;37(1):173-82, American Journal of Clinical Nutrition, 2008;87:558-66.).
A mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.
A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz
Az első közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg (Lancet, 1993 Mar 6;341(8845):581-5). Az első publikáció eredményeit a későbbiek megerősítették, sőt még ijesztőbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát.
Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában, a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország, 43 gyorséttermében 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét (New England Journal of Medicine, 2006;354,1650-1652). Az egyik meglepő információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc, különböző városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását (Atherosclerosis Supplements, 2006 May;7(2):43-6.) – Malagában 3g-ot, New York Cityben 10g-ot tartalmazott egy McDonald’s menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az időben valaki minden nap megevett egy McDonald’s menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonald’s a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonald’s New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a listavezető, a KFC csúcsteljesítménye 25g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint, ha valaki minden nap egy ilyen, magyar KFC menüvel verte el az éhségét (és nem evett semmi mást), a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élő honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva, New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald’s sokkal kevésbé mérgező, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.
A hazai reakciók
Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc, az egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született, amiből az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy elmondom az ismereteimet az RTL-Klub híradójában. A mondandómat – rettenetesen átszerkesztve és érthetetlenné téve – helyettem a műsorvezető adta elő, miközben én a háttérben tátogva „hitelesítettem” a sok butaságot, ezalatt a képernyőn valaki egy palack étolajat csurgatott a serpenyőbe, hogy ezzel is tökéletesen dezinformálja a nézőket (az étolajban természetesen nincs TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti.
A McDonald’s itthoni vezetőit így is felizgatta a szereplésem, és másnap sajtóközleményt adtak ki: „A magyar McDonald’s: hamarosan behozza New Yorkot (Budapest, 2007. március 2.). Mint ismeretes, a világon elsőként az amerikai New York államban léptek fel a legszigorúbban a hidrogénezett növényi olajak ellen. Az idén életbe lépő tiltás lényege, hogy a vendéglátóhelyek sütésre kizárólag olyan olajat használhatnak, amelynek transz-zsírsav tartalma olyan alacsony, hogy az elkészült ételben gyakorlatilag nem mutatható ki. A McDonald’s, a világ vezető gyorsétterem-hálózataként már a tiltás életbe lépése előtt kutatásokat végzett, és folyamatosan csökkentette az éttermeiben használt sütőolaj transz-zsírsav tartalmát. A New York államban található McDonald’s éttermek már most is biztonsággal megfelelnek a legszigorúbb előírásoknak, a magyar McDonald’s éttermekbe 2008 közepére érkezik meg az új összetételű, maximum 2% transz-zsírsav tartalmú olaj.” Ezt a vállalásukat már 2007 októberére teljesítették: „A McDonald’s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” (McDonalds sajtóközlemény, 2007. okt. 10.) „A McDonald\"s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. októbertől minden hazai éttermében kedvezőbb élettani hatású sütőolajra cseréli az eddig használtakat, ezáltal gyakorlatilag nullára csökkenti kész ételeinek transz-zsírsav tartalmát. Az új olajkeverék több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye, használatával a McDonald\"s úttörő szerepet vállal a vendéglátásban. A hazai éttermekkel párhuzamosan Európa szerte átállnak a jelenlegi legmodernebb olajkeverékre, amelynek zsírsavösszetevői jóval kedvezőbbek a WHO által ajánlott határértékeknél.” A KFC is büszkén hirdeti a honlapján, (http://www.kfc.com/nutrition/) hogy 2007 áprilisától TFA-mentesek az élelmiszerei az USA-ban. Hogy nálunk mi a helyzet, arra nem találtam adatot. Hasonlóan az Unilever is nyilatkozataiban állítja, hogy csökkentette a TFA mennyiségét, de pontos adatokat csak a Flóra fantázianevű termékein szerepeltet, amely eszerint TFA-mentes. Ezek a nagy amerikai világcégek a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkek után egymással versengve cserélik le mérgező zsiradékaikat a már „több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye”-ként (www.mcdonalds.hu) termelt új sütőanyagra. Egy olyan ország cégeiről van szó, ahol a dohánygyárak hatalmas kártérítéseket fizettek ki tüdőrákban elhunyt dohányzó honfitársaik hozzátartozóinak, mert azok nem tudhatták, hogy a cigaretta rákkeltő. Ha az élelmiszertermelő világcégek már 10 éve fejlesztették, és most gyorsan lecserélték a TFA-s zsiradékaikat, akkor ők nyilván már legalább 10 éve tudták, hogy milyen gyilkos élelmiszereket gyártanak. „A McDonald\"s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” Gondolom, bennük is felmerült a dohányosok kártérítésének a példája…

Természetesen, nem csak a gyorséttermek élelmiszerei tartalmaznak nagy mennyiségben TFA-t.
A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra
Mostanra egyértelmű, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvédő hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és nő az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvezőtlen koleszterinek mennyiségét, de elősegítik a koleszterinek sejtekbe történő beépülését. A koleszterinszint-növelő hatás 4-5szörös az állati zsiradékokhoz képest (Országos Élelmezéstudományi Intézet, http://efrira1.antsz.hu/portal/page?_pageid=240,93000&_dad=portal&_schema=PORTAL
A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredetű megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezőtlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne.

Általános gyulladáskeltő hatás
Mostanra az is egyértelmű, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltő hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), interleukin 6 és C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön, és az egyéb tényezőktől függetlenül is, erőteljesen növeli a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13).

Érbelhártyát károsító hatás

Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA, csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. (Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology, 2001;21:1233-7).

Egyéb hatások
Amennyiben az energia-bevitel 2%-át TFA-val fedezték, a női meddőség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett (American Journal of Clinical Nutrition, 2007 Jan;85(1):231-7.). Egyre valószínűbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. (Circulation, 2007;115:2231-2246, és Progress in Lipid Research, 2008 Nov 7.). Úgy tűnik, hogy a TFA beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózis-hajlamot (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21:505-512).

Mekkora a kockázat?
Az összkalória bevitelhez viszonyítva mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. 10 ezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalória-bevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek előfordulását. Elméletileg több százfajta TFA lehet, attól függően, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, ami önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál előfordulását (Circulation, 2007 Apr 10;115(14):1858-65.).
Magyarországon a halálozás 2004-2006 között évente 131 000-135 000, ebből a keringési eredetű halálozás 66 000-70 000 között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese. 3
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány (http://www.mnsza.hu/elhizas_transz_zsir.htm) évente 1000-re becsüli a TFA fogyasztására visszavezethető szívhalál kockázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelentősen alulbecsült – és ez egyezik az én véleményemmel is. Az általuk megadott szám egy amerikai összefoglalón alapulhat, mely szerint az USA-ban 30 000-
100 000 halál írható a mesterségesen előállított, hidrogénezett olajok rovására (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21: 505-512.).
Megbízhatóbb számítások szerint, amennyiben a mesterségesen előállított TFA-t száműznénk az élelmiszereinkből, a keringési eredetű halálozás akár 22%-a megelőzhető lenne (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13). Magyarországra vetítve ez az arány évi 15 000 élet idő előtti elvesztését (ha csak a szívhalált számítjuk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlen számot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élelmiszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyiségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%-kal csökkent a keringési megbetegedések száma (MTI/AP, 2006, október 17.)!
A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardon végzett kutatások szolgáltatták. Ők a vörösvérsejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták, ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mértékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fogyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztó negyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata 3,3-szoros! (Circulation 2007 Apr 10;115(14):1858-65.). Az ő adataikból számolva, és Magyarországra vetítve a TFA fogyasztása legalább 15 000 idő előtti szívhalált és újabb 15 000 keringési eredetű halált okoz.
Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsító hatásának bizonyítására?
Az orvostudományi kutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatok. Az ilyen vizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy nem tudja, hogy valódi hatóanyagot, vagy azonos küllemű hatóanyagmentes placebót kap. Csak mikor az adatok összegyűltek, és a tanulmányt befejezik, illetve a statisztikai számítások is elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derül ki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált hatóanyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFA mentes kekszet kapna, a másik pedig, azonos küllemű, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a legpontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a kockázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azonban mára már oly sok adat gyűlt össze, hogy etikai okokból nem fogadható el egy ilyen kettős vak, hosszú távú követéses vizsgálat (American Heart Journal, 2008 Dec;156(6):1117-23, Current Atherosclerosis Reports, Volume 9, Number 6 / December, 2007).

A jelen helyzet itthon
Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk.
Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben (OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyikben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalomra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyilvánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet, amelynek egyetlen 30 grammos szeletében több mint 1 g TFA volt (Kertészné Lebovics Vera: Zsírok, olajok szerepe a táplálkozásban - OÉTI, 2008. május 6.) Becslések és OÉTI felmérések alapján itthon legalább napi 2-3 g TFA-t, szélsőséges esetben akár 25 grammot is fogyaszthatunk.
A Flóra margarin, amely a csomagoláson - nyilván önkéntesen - elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFA-mentes, a saját honlapján erre már nem hivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jellegét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talán felmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyi TFA-t tartalmaz az általuk gyártott Delma, Ráma, vagy a többi margarin. Ezt nem lehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyagtáblázatban a „kockamargarinok” (Ráma, Liga, Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg (Bíró Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat, Medicina, 1995.) Az Unilever honlapja szerint „A jó minőségű margarinok transz-zsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak.”
(http://www.unilever.hu/ourcompany/newsandmedia/pressreleases/a-margarin-kontra-vaj.asp)
Kérdés, mi tekinthető jó minőségűnek, és honnan tudhatja a fogyasztó, hogy rossz vagy jó minőségű margarint vásárolt a boltban.
Az Unilever fent említett honlapján olvasható: „Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelentek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe.” Ezek a mondatok 2008. január 15-én kerültek fel a honlapra, és akkor már számtalan tudományos közlemény jelent meg, amely egyértelműen bizonyította a TFA káros hatásait, és nem kérdéses, hogy a margarinokban mérték a legmagasabb a TFA-tartalmat. Nem szép dolog a „tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, … egyes gyümölcsök,… és most például a margarin” káros élettani hatásait összemosni. Ha a TFA-ról szóló „híreszteléseknek semmi alapjuk nincs”, akkor minek kellett csökkenteni a margarinok TFA tartalmát? A kérdés csak az, hogy most mi a helyzet. Idézet megint csak az Unilever honlapjáról: „a magyar boltok polcain lévő, Unilever által forgalmazott margarinok transz-zsírsav-tartalma kevesebb, mint a WHO által ajánlott 1%”. Ezek szerint a 25%-os TFA-tartalmat nem az Unilever margarinjaiban mérte az OÉTI. Természetesen, nemcsak a „magyar boltok polcain lévő” margarinokat fogyasztjuk. A TFA szempontjából a magyar boltok polcain lévő margarinok lényegesen kisebb terhelést jelentenek, mint amit az ipar számára készült sütőzsiradékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásra szánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkben megjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az országokból, ahol a TFA forgalmazását korlátozták, vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérgező zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlátozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin, hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, felvágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpli és édességek) formájában.
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján (http://www.mebih.gov.hu /szakmaiinfo/tudomanyosinfo/taplalkozas/369/) egyetlen találatot kaptam transz-zsírra, az is az angliai testvérhivatal álláspontjával foglalkozik: „Az FSA testületi ülése továbbra sem javasolja az élelmiszerek transz-zsír tartalmának kötelező korlátozását, mivel az angol ipar magára vállalta a termékek transz-zsírszintjének csökkentését...” Érdekes állásfoglalás, félő, hogy idehaza is hasonló fog születni, ha nem vigyázunk! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) illetékes osztályvezetője annak idején azt a kommentárt fűzte az írásom bevezetőjében említett RTL Klub-riporthoz, hogy – bár nem szó szerint idézem – úgy kell annak, aki gyorséttermekbe jár. Bár az OEFI-nek számos kiadványa van az egészséges életmódról és táplálkozásról, a transz-zsírokról nem találtam említést.

Csak a margarinok veszélyesek?
Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgező zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségestől. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). De számtalan édességben, kekszben, töltelékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelentős mennyiségben tartalmaznak TFA-t.

A jelen helyzet a világban
New York Város Egészségügyi Főosztálya betiltotta, Dánia 2%-ban limitálta, Kanada nemrég korlátozta a TFA gyártását, importját és felhasználását. Ausztrália most készíti elő a TFA forgalmazását tiltó törvényt (Food Amendment (Trans Fatty Acids Eradication) Bill 2008http://parliament.nsw.gov.au/prod/parlment/hansart.nsf/V3Key/LC20081113035). Hollandia, Finnország és Norvégia kormányai - az élelmiszergyártókkal megegyezve - a TFA-szintet jelentősen csökkentették.

Miért ragaszkodik az ipar a TFA előállításához?
A TFA egészségkárosító hatása jóval felülmúlja az élelmiszerek növényvédőszer-maradékából adódó káros hatásokat, pedig ez utóbbi a közgondolkodásban sokkal nagyobb figyelmet kap. Túl ezen, a TFA-nak semmiféle kedvező hatása nincs, leszámítva, hogy az ipari élelmiszergyártás során néhány (könnyen helyettesíthető) előnnyel bír. Az ipar átállása nyilván nincs ingyen, de az átállás után nincs jelentős költségnövekedés, és az élelmiszerek élvezeti értékében sem következett be kedvezőtlen változás, amint azt a dán példa is mutatja. A válasz egyszerűnek látszik: egy kiépített technológiát kellene lecserélni, és a már legyártott zsiradékot eladni. Amennyiben a világ minden országában egyszerre tiltanák meg a TFA forgalmazását, elképesztő mennyiségű ipari hulladékot kellene tetemes pénzért megsemmisíteni. Ha velünk etetik fel, még fizetünk is érte…

Mi a megoldás?
Sokan gondolják, hogy elegendő lenne, ha az élelmiszereken feltüntetnék a TFA-tartalmat. „Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Nemzeti Szívalapítvány arra szólította fel a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek olyan címkézésére, amely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak (köztük a transz-zsíroknak is) részletes felsorolását, a pontos mennyiség és a napi ajánlott bevitel értékével együtt. Arra kérték a TÉT Platformot, hogy dolgozza ki javaslatát az élelmiszerek címkézésére, a legfőbb tápanyagok (így a transz-zsírok) közérthető mennyiségi feltüntetésére, továbbá az ajánlott napi beviteli értékre” (Budapest, 2007. május 4. - MTI). A címkézés azonban csak a tudatos vásárlók szokásait módosítaná, és az olcsóbb élelmiszerekbe kerülne át a méreg, ahogy azt a kanadai példa is mutatja (Public Health Nutrition, 2008 Nov 6:1-6). Így az amúgy is nagyobb kockázatú, szegényebb néprétegek halálozását növelnénk. Elég gusztustalan megoldás lenne… Túl ezen, a gyermek-, és általában a közélelmezésben sem hozna változást a TFA-tartalom feltüntetése. Az éttermekben, menzákon, pékségekben, cukrászdákban sem lenne könnyű dolgunk, amennyiben az egyes készítmények összetevőit kellene tanulmányoznunk.
Mivel a TFA-fogyasztás kedvezőtlen hatásai a napi kalória-bevitel 1%-át meghaladva már mutatkoznak, csak a TFA teljes vagy csaknem teljes kivonása fogadható el (British Medical Journal, 2006;332:931).
Lássuk erről a PAHO/WHO (Panamerican Health Organization/World Health Organization) ajánlásait (2007. április 26-27):
1. Be kell szüntetni az iparilag előállított TFA élelmiszerekben történő felhasználását.
2. El kell ismerni, hogy az élelmiszeripar önkéntesen csökkenti egyes termékekben a TFA mennyiségét, de ez nem elég, törvényi szabályozásra van szükség, ami a társadalom minden rétege számára egyaránt kedvező eredményt hoz.
3. A növényi olajokban és margarinokban a teljes zsiradék 2%-a, az egyéb élelmiszerek összes zsírtartalmára 5% lehet a maximális TFA arány. Az élelmiszereken, beleértve az éttermekben és gyermekélelmezési szolgáltatókon át forgalmazott ételeket is, fel kell tüntetni a TFA mennyiségét és az összes zsiradék összetételét.
4. Bár az egyes javasolt tennivalók még további finomításra szorulnak, de a TFA kivonását ettől függetlenül haladéktalanul végre kell hajtani.

Nyilvánvaló, hogyha Magyarországon nem lesz rövid időn belül teljes törvényi tiltás, előbb-utóbb odajutunk, hogy a világ összes megtermelt TFA-ja a hazai lakosság szervezetében fog lerakódni, hiszen lassan mindenütt korlátozni fogják a TFA forgalmazását.
Dániában 2 év börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható, aki megszegi a TFA előállítását és forgalmazását tiltó törvényt. (Executive Order No. 160 of 11 March 2003 on the Content of Trans Fatty Acids in Oils and Fats etc - http://www.tfx.org.uk/page116.html. Nálunk nincs semmilyen, a TFA forgalmazását szabályozó rendelkezés. Mégis, van olyan törvény, aminek alapján ma is büntethető az, aki TFA-t gyárt, tárol vagy forgalmaz: Btk, 1978. IV. tv. 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a törvénykezésben résztvevők, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vezetők bűnös mulasztását szankcionálná. Évente 15 000-30 000 honfitársunk idő előtti halála szárad a lelkükön...
Dr. Lakos András
Az orvostudomány kandidátusa



Küldök erről egy másik orvosi olvasnivalót. Érdemes megszívlelni a leírtakat!:

Legutóbb Szalánkon dr. Litsek Ákos megdöbbentõ elõadást tartott a helyes
táplálkozással kapcsolatban, ezen belül is a margarinok fogyasztásáról. Az
elhangzottak annyira új és más megvilágításba helyezik a témát, hogy úgy
gondoltuk, érdemes egy cikkben is felhívni ezekre az ismeretekre a
figyelmet. A folytatásban erről olvashatnak.

A szívbarát margarin

A koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margarin gyárosok
használták ki hatalmas piacok teremtésére azzal, hogy a margarin sokkal
egészségesebb, mint a vaj, mert az nem tartalmaz koleszterint.

Mindenek előtt is a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az
anyagcserének egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet.
Másodszor, az ételben elõforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe
belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint
ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek.

Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de
ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezés képen fel fogja emelni a vér
koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag.

Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az
elõállításával megismerkedni.

A margarint a legolcsóbb olajból állítják elõ, tekintve, hogy abból a
szappanfõzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy
természetellenes anyag mely, elveszítette az elektromos töltését, és
Transfetti Acid néven ismeretes. Hogy megsûrûsödjön, és ne tudjon
megromlani, félig hidrogénezik, majd különbözõ vegyi ízesítõk és színesítõk
hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is
egy élelmiszernek álcázott vegyi termék.

A margarin négy féle képen árt a szervezetnek:

1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott
leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözõbb szervi
problémák állhatnak elõ. Ekkor a máj védekezés képen felemeli a vér
koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.

2. Mivel a margarinnak nincsen elektromos töltése, ha az a koszorú-érbe
kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott
helyben le fog rakódni.

3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a
Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az elõbbi
érszûkületet, a másik pedig vércsomósodást fog elõidézni, ami elõrehaladott
érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira
szívbarát, mint ahogy azt hirdetik.

4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van
gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte
fel a múlt század végén.

Meglehetõsen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz
koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentõsége, ha azzal a margarin
telítve lenne. A máj viszont védekezés képen fel fogja emelni a vér
koleszterin tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen.

Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek
vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert
érzékelik, hogy az nem étel.


Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is mint a vaj, és
fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek.

dr. Litsek Ákos


Remélem ezután oda fog figyelni, hogy a családjából se tudják majd olyan édességekkel elcsábítani, amelyek margarinnal készültek. Sajnos az emberek tudatába annyira beépült a margarin, hogy amikor margarint kennek a kenyerükre, akkor azt mondják, hogy \"megvajazom a kenyerem\"!

A másik, ami nem táplálék ugyan, de nagyon-nagyon ártalmas az emberekre, de a kisgyermekre még inkább, s a születendő magzatokra pedig hatványozottan! Ez pedig a mikrohullámú sütő és a mobiltelefon!! Ezekről is küldök át anyagokat és kérem ezt a családján belül és az ismerősei körében is terjeszteni:
NE ADJUNK A GYERMEKEK KEZÉBE MOBILTELEFONT!!

Dr.Stowel, az USA közismert atomtudósa a tudományos kutatásai során az emberi agy működését vizsgálta kutatótársaival. Megdöbbentő volt számukra azt megállapítani, hogy az agyhullámok a térbe kisugárzódnak és a rádióhullámokhoz hasonló működést mutatnak. Az agyból kisugárzó hullámok hossza különböző, de mintegy skálát képezve, hosszuk elhatárolhatók egymástól. Az atomtudós előtt az orvostudomány már régóta megállapította az agyhullámok jelenlétét az emberi agyban. Az elektro-enkefalográfiás (EEG) vizsgálat, valamint a szív vizsgálatánál használt elektrokardiogramm (EKG) már régóta, a testünk bio-elektromos mutatóit méri. Az is közismert, hogy minden sejtnek van saját bioárama és saját, elektromos kisugárzása. Ezek rendszeréből áll össze egyes szerveink, s végül a testünk elektromos rendszere. Ezen rendszereken keresztül lehet különböző vizsgálatokat (Voll-féle elektroakupunktúra, biorezonancia, stb) elvégezni.

Azt is tudja már mindenki, nemcsak a híradástechnikai mérnökök, hogy a mobiltelefonok rádiójeleket és elektromágneses mezőt bocsátanak ki, ezek pedig áthatolnak az agyon is. Ezt a hatást is lehet mérni érzékeny műszerekkel, valamint a vérkristály analízises vizsgálat is tökéletesen alátámasztja a mobiltelefonok agyra gyakorolt ártó hatásait. Talán az agysebészek ezért nem használnak mobilt, vagy ha használnak, akkor azt a testüktől távol tartva kihangosítóval, vagy fülhallgatóval használják. A gyermekek koponyája még fejletlen, ezért kevésbé védi az agyat, mint a felnőtteké, ezért még jobban ki vannak téve a különböző elektromágneses sugárzások egészségkárosító hatásainak, mint a szüleik (nemcsak a mobilok veszélyesek ilyenformán, hanem a MP3-ak, és minden ami fejhallgatóval hallgatható).

A heildelbergi orvosegyetem kutatója, Prof.Dr.Ph.D.András Varga, aki nemcsak orvosprofesszor, hanem elektromérnöki doktorátussal is rendelkezik, s egyben igazságügyi szakértő is. Az \"Elektro-bioklimatológia\" címen, eddig csak németül megjelent könyvében tudományos kísérletekkel igazolja az elektromágneses frekvenciák (EMF) egészségkárosító hatásait, amely nemcsak termikus (hőhatás), hanem atermikus (hőtől független) hatásaival is károsítják sejtjeinket. Kutatásai bizonyítják, hogy a mobiltelefon nemcsak akkor árt, ha beszélünk valakivel, hanem, akkor is ha be van kapcsolva, de csak vételkész helyzetben van. Vételkész helyzetben két másodpercenként ad egy impulzust a legközelebbi adótorony felé, hogy hívásra alkalmas. Ezek az impulzusok, attól függően, hogy milyen távolságra vannak a testünktől károsítják a szervezetünket. (ha csak pár cm-re van akkor nagyobb, ha távolabb, akkor a távolsággal arányosan csökkenő egészségkárosító hatással kell számolni). Különösen veszélyes ez gyermekekre, akiknek a szervezete folyamatos és gyors fejlődésben van. Ha viszont használjuk is a mobiltelefonunkat (beszéd, sms, stb), akkor az ártó hatás nagysága függ a beszélgetés idejétől és a mobiltelefon mozgásától. Hívás esetén, ha mi hívunk valakit, akkor amíg rá nem talál a mobilunk a szolgáltatónk adótornyára, addig maximális - akár 2 W-is lehet - (próbáljon meg valaki 2 W-os hangszórót maximális hangerővel közvetlenül a fülére szorítani) adókakapcitással küldi a hívójelet a bázis adótornyok felé. Amikor megtalálta a legközelebbit, akkor annak távolságától függő erővel adja le a sugárzását az adótorony felé. Ha beszéd közben elmozdulunk, vagy folyamatosan mozgásban vagyunk, akkor a mobiltelefonunk érzékeli az mozgásunkat, azért készülékünk megnöveli az adóteljesítményét, hogy egy másik adótoronnyal is felvehesse a kapcsolatot, ugyanis, ha a híváskor kezdeményezett adótoronytól annyira eltávolodik, hogy kritikus szint alá csökken a térerő, akkor a mobilunk a másik toronnyal is kapcsolatot vesz fel, hogy leszakadás esetén folyamatos legyen a beszélgetés, vagy a más jellegű szolgáltatás. Ha például a mozgó metrón, vonaton, vagy villamoson, autóbuszon utazva próbálunk meg hívást kezdeményezni, akkor nagyon nagy adóteljesítmény kell a folyamatos kapcsolathoz és ez hatványozottabban árt, mintha álló helyzetben vennénk igénybe a mobiltelefont. Ezért tilos a repülőgépeken is használni a mobiltelefont. Több ország törvényei szerint börtönnel büntetik, akár csak a bekapcsolt állapotot is.

Tömegközlekedési eszközökön, ha egyidejűleg többen is mobiloznak, akkor olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik, hogy az még a nem mobilozókra is egészségkárosító hatással van. Ugyanilyen hatással kell számolni az úgynevezett DECT-zsinórnélküli- telefonok esetében is. Sokan meghagyják ugyan a vonalas telefonjukat, de a lakásban, vagy a munkahelyen zsinór nélkül használják azt. Ilyenkor a bejövő vonal végén lévő készülék adó egysége folyamatos, pulzált, 100 Hz-es rádiójeleket ad le a lakás valamelyik részében lévő készülék felé. Ha a zsinór nélküli telefonról hívást kezdeményezünk, vagy bennünket hívnak és csörög a telefon, akkor akár hússzoros is lehet az adó teljesítménye, úgy a fali egységnél, mint a kezünkben lévő készüléknél. Azt csak nagyon kevesen tudják, hogy a lakásban, vagy a munkahelyen lévő DECT készülék a nap 24 órájában küld jeleket a telefonra, még akkor is, ha nem telefonálunk. Ilyen esetekben olyan nagy teljesítménysűrűség keletkezik a lakásban, ami túllépi még egy mobil rádióállomás teljesítményét is, amely már minden lakásban, vagy munkahelyen tartózkodó ember egészségét károsítja folyamatosan!! Különösen veszélyeztetettek az ilyen lakásban lévő gyermekek, de különösen a kisgyermekek. Sajnos a kényelem és a buta divat hatására sokan \"korszerűsítették\" így a vonalas telefonjaikat, de nem számoltak vele, hogy folyamatosan elektromágneses frekvenciákkal ártanak namcsak maguknak, hanem a környezetüknek. Ugyanilyen károsító hatásokkal kell számolni a vezeték nélküli számítógépek (PC,monitor, nyomtató, egér, stb.) esetében is.

Varga professzor megállapította azt is, hogy gépkocsiban történő mobilozás esetén egyidejűleg több ártó hatás is jelentkezik, még akkor is ha a gépkocsi álló helyzetében történik a mobiltelefonálás. A fém karosszéria (kivéve a Trabantokat és az egyéb műanyag felépítményű autókat), mint egy Faraday-kalitka próbálja árnyékolni a jeleket. A mobiltelefon érzékeli, hogy nem távozik a jel a gépkocsiból, ezért újabb és újabb adóteljesítmény növeléssel\" eléri\" (az ablaküveg karosszéria réseknek köszönhetően, nem teljes \"Faraday-kalitka\" a gépkocsi) az adótornyot és lehetővé teszi a beszélgetést. Ilyenkor, különösen a mozgó gépkocsi esetében, több ezerszeresére is növekedhet a mobiltelefon adóteljesítménye. Ez már akkor is veszélyes a közlekedés biztonságára, ha nem maga a vezető telefonál, hanem az utasa, mivel ekkora adóteljesítmény már veszélyezteti a gépjárművezető biztonságos vezetőképességét, illetve a biztonságos vezetésre való alkalmasságát. A gépjárműben (kamion is) való mobiltelefon használatot csak azért tiltják, mert a kézben tartott mobiltelefon és maga a telefonálás is elvonja a figyelmét a vezetőnek a biztonságos vezetéstől. Sajnos, ha nem a vezető használja a mobilját, hanem az utas, az is ugyanúgy veszélyes a közlekedés biztonságára, mert mindenkinek árt a mobilsugárzás frekvenciája és erőssége, aki a gépjárműben tartózkodik (autóbusz is). Különösen veszélyeztetettek a gépjárműben utazó kisgyermekek, a terhes kismamák, de még a fejlődésben lévő kamaszok is. Sajnos csak arról van rendőrségi, baleseti statisztika, hogy hány, és milyen fokú baleseteket idézett elő, amikor a gépjárművezető menet közben mobiltelefonon beszélgetett valakivel (nemcsak a hívás veszélyes, hanem a vétel is). Arról viszont nincs statisztikájuk, hogy ha a vezetőn kívül más folytatott mobiltelefonálást a gépjárműben, abból hány és milyen kimenetelű balesetek következtek be?
Nem véletlen, hogy a repülőgépeken ki kell kapcsolni a mobiltelefont. Ha a repülőgép \"agyának”, a fedélzeti komputernek árt a mobilsugárzás, akkor miért hiszi azt a balga ember, hogy az ő, vagy főleg a gyermeke agyának nem árt, amikor is jóval közelebb van hozzá, mint a repülőgép komputeréhez, továbbá az emberi agyhoz képest egy fedélzeti komputer egy \"bunkósbot\"! No már most, ha a \"bunkósbot\"-nak árt a mobil, akár 30 méterről is (a repülőgépen hátul ülők sem kapcsolhatják be a mobiljukat!), akkor tényleg nem értem, hogy miért nem gondolkodnak el azon az emberek, hogy az ő EEG-jüket, EKG-jüket, bioáramaikat, bioinformációikat, stb. nem zavarhatja meg egy ilyen nagyfrekvenciás sugárzás? Vagy miért hallgatnak a mobiltelefongyártó mamutcégek a maroktelefonok egészségkárosító hatásairól? Ha valaki felveti nekik, máris kész a válasz: \"Nincs még egyértelműen bebizonyítva az ártó hatás!\". Az pedig már a bioterrorizmus kategóriába tartozik, hogy a gyártók tudnak a súlyos egészségkárosító hatásokról, úgy a gyermekek, mint a felnőttek esetében, sőt azt is tudják, hogy bizonyos szerkezetekkel (EMF-harmonizáló) 5 % alá lehet csökkenteni a károsító hatást, s mégsem építik be gyárilag ezeket az eszközöket minden maroktelefonba, pedig nincs nagy helyigényük. Miért csak a Bin Laden és más terrorszervezetek felszámolására költenek milliárdokat, holott ezek csak naponta 30-50 ember életét veszélyeztetik a 6,5 milliárdból, amikor a mobil- és más maroktelefonok naponta embermilliárdoknak (Magyarországon több maroktelefon van forgalomban, mint az ország lélekszáma!!) veszélyeztetik az egészségét, s ez miatt naponta százezrekre tehető a bioterroristák által okozott \"civilizációs” ártalmak miatt meghaltak száma? Miért nem lép fel ellenük senki? Mert a \"tudományos világ\" tudatosan félre van informálva, félre van vezetve, s ehhez segítő kezet nyújtanak, ugyancsak a bioterrositák kezében lévő médiák, a megvezethető és megvehető tudósok. Erre is van magyarázatuk, amely logikus is, mégpedig az, hogy a Föld élettere véges. Már ma is több ember él a Földön, mint amennyit el tud tartani a bolygónk. Valahogy tehát \"gyéríteni\" kell a lakosságot, mert ha túlnépesedik a Föld, akkor ismét egymást fogják enni az emberek, ha nem lesz elegendő táplálékuk. Szerintük nem is baj, ha a tudatlan tömegek elpusztulnak és csak az értékesebb emberek maradnak meg, mert így élhetőbb lehet a Föld a megmaradottak számára. Szerintük, aki gondolkodik és felismeri a reá leselkedő civilizációs veszélyeket, az tud vigyázni magára, aki meg nem, az magára vessen!
Sokan használnak vezetékes és vezeték nélküli head seteket. A vezetékessel az a baj, hogy a készülék ha testközelben van, akkor is árt az egészségünknek. Ha a testünktől távolabb van, de a kezünkben van, az is árt az emberi test sejt- és vízstruktúrájának. A vezeték pedig antennaként összegyűjti az éterben lévő összes tranzienseket és ezáltal válik egészségkárosítóvá. A vezeték nélküli head set sem jobb, mert ott a fülön lévő készülék, mint egy mini adó-vevő ugyanolyan hatást idéz elő a térben, mint a DECT-telefon a lakásban, csak ez esetben kisebbek a károsító hatások, a kisebb adóteljesítmény, és a két készülék közötti távolság miatt. Ilyen hívások esetében is távolítsuk el a gyermekeket a készülékek közeléből, mivel az ő agyvelejüket még nem védi olyan összefüggő és erős koponyacsontozat, mint a felnőttekét. A kihangosítóval ellátott mobiltelefonokat sem jó használni a gépkocsin belül, viszont azon kívül már kisebbek az ártó hatások, de ilyenkor se legyenek a közelben gyermekek. Egyedül az lenne jó megoldás, ha olyan mobiltelefonokat gyártanának, amelyeknek volna külső antenna csatlakozójuk és lenne ilyen csatlakozó egység a gépkocsiban is, mert ilyenkor az antenna a kocsiszekrényen kívül helyezkedik el és adáskor nem veszélyezteti a gépkocsiban ülőket, mivel a gépkocsi fém kocsiszekrénye védelmet nyújt (kivéve a Trabantokat és a műanyag felépítménnyel rendelkező gépkocsikat) számukra.

Vannak felelőtlen kismamák, akik hosszú percekig folytatnak beszélgetéseket a mobiljaikon, s nem gondolnak a magzatukra. Ugyanilyen felelőtlenek azok a kismamák is, akik a bekapcsolt mobiltelefonjukat a gyermek mellé teszik a babakocsiba, vagy a gyermek kezébe adják, hogy játsszon vele. Vajon hány magzati rendellenesség, vetélés, vagy gyermekrák eset írható a tudatlan és felelőtlen kismamák számlájára? Nagyon jó, ha csökken a születésszám, mert nem lesz túlnépesedés!

Varga professzor kutatási munkája igazolja, hogy szervezetünk minden sejtje állandóan küld és fogad elektromágneses jeleket. Ez a folyamat létfontosságú a szervezet egészének folyamatos működése szempontjából. Ez a folyamat gondoskodik arról, hogy testünkön belül mindenhol és mindig az történjen, aminek történnie kell. Ezért minden sejt úgy épül fel, hogy gyenge elektromágneses jeleket tudjon értelmezni. Ha egy fogadott jelet (pl.: mobiltelefonról, vagy Dect telefonról érkező) biológiailag értelmez a sejt, akkor a legtöbb esetben úgy reagál rá, hogy akár gátlástalan sejtnövekedést sejtburjánzást is elindíthat. Ez függ az egyén immunrendszerétől és a szervezet fejlettségétől. Egy fejlődésben lévő szervezet (kisgyermekek, óvodások, általános iskolások, fiatal felnőttek) esetében sokkal hamarabb idézi elő ezt a folyamatot egy ilyen kívülről jövő fogadott jel. A kutatás kimutatta, hogy a jel intenzitásától függetlenül ugyanaz játszódik le a testben. Ami nagyon lényeges viszont, az a behatás időtartama, ugyanis minél tovább tart a mesterségesen előállított elektromágneses mező hatása s szervezetünkre, annál több téves parancsot \"produkálnak\" a biokémiai rendszereink, (fehérjeszintézis felborulása, metasztázisok kialakulása, stb.).Ezért nem mindegy, hogy mennyi ideig telefonálunk!! Sajnos olyan, daganatos megbetegedések jelennek meg egyre növekvő számban, különösen a fejlődésben lévő gyermekeknél, amelyek eddig ismeretlenek voltak (agydaganat, fülmirigyrák, glioma, hallóideg tumor, hallócsontrák, középfül rák, halántékcsontrák, alsó állkapocs felső részének daganatos elváltozásai, stb). Ezen megbetegedések száma a mobiltelefon elterjedésével arányosan növekszik, napjainkban is. A világ 13 legfejlettebb országára kiterjedő vizsgálatok( Dr. Keith Bleck, Dr.Ronald Herberman, Dr. Sanjai Gupta, Dr.Paul J. Rosch, Dr. Jerome Beers, Dr. Ross Adey, stb), azt is megállapították, hogy a daganatok leginkább a fejnek azon a felén alakulnak ki, amelyik oldalon a legtöbbet telefonálnak.A világ egyik vezető idegsebésze, Vini Khurana professzor szerint a mobil- és dect-telefonok sokkal súlyosabb veszélyt jelentenek az emberek, s ezen belül a gyermekek egészségére, mint a dohányzás. A mobilgyártók eleve elutasítják az ilyen kutatási eredményeket és a statisztikai adatokat. Varga professzor a magyarországi előadásai során elmondta, hogy neves mobilgyártó multik nagyon komoly összegeket ajánlottak fel neki, hogyha nem hozza nyilvánosságra a kutatási eredményeit. Szerencsére nem szédítették meg a dollármilliók, s nemsokára magyarul is megjelennek a könyvei és publikációi. Nagyon szomorú hírt is kell közölnöm, hogy sajnos Varga professzor az elmúlt hónapban Németországban hirtelen elhalálozott. Az olvasóra bízom annak eldöntését, hogy hirtelen halálában szerepet játszhatott-e, hogy nem tudták Őt \"megvásárolni\" a mobilgyártó óriáscégek?

Varga professzor volt az első kutatók egyike, aki nem fülhallgatókat ajánlott a védelemhez, hanem magas antioxidás tartalmú erdei gyümölcsök leveinek (fekete berkenye) fogyasztását, valamint az úgynevezett EMF harmonizálók használatát. Ez a harmonizáló 95 %-al képes csökkenteni a mobilok és egyéb drótnélküli telefonok ártó hatásait. Dect telefonok esetében mindkét egységet el kell látni a harnonizálóval. Dr. László Mária vércsepp-vérkristály analízisei tökéletesen igazolják, az EMF harmonizáló semlegesítő hatását.
Dr. Hummel Zoltán fizikus még 1994-ben publikálta Magyarországon a Pittsburgi Egyetem (Carnegle Mellon University) kutatásait. A fizikus azt is megállapította, hogy úgy az extra alacsony erőterek, mint magas frekvenciájú elektromos és elektromágneses erőterek egyformán károsítják az egészséget. A kutatások alapján, a váltóáram 50 Hz-es frekvenciája és a mobilok 1800 MHz-es frekvenciájának egészségkárosító hatásmechanizmusai csupán a \"támadási pontban\" különböznek egymástól. Ártani mindegyik árt!

Dr Masari Emoto a szervezetünkben lévő víz ( a vér és az agy 90 %-a víz! ) kristályszerkezetének változásait le is fotózta és könyveiben közzé is tette. A vizsgálat kimutatta, hogy ha nincs elektromágneses hatás az agyra, vagy a vérre, akkor szép rendezett vízstruktúrát mutat a sejtek, a vér, stb vízstruktúrája. Ha viszont elektromágneses frekvenciás sugárzás hat a testünkre, akkor testünk vízsturktúrája rendezetlen, amorf struktúrájú lesz!!

Nyilván számos, általam még nem ismert, egyéb tudományos kutatási anyag is egyértelműen bizonyítja a maroktelefonok egészségkárosító hatásait, de sajnos a lobbyérdekek még erősen befolyásolják a közvéleményt, sőt a hivatalos szerveket is. Igyekeznek elbagatellizálni az ártó hatásokat, s közben egyre többen lesznek a gyermekrák osztályokon, sőt már Gyermekrák Alapítványt kellett létrehozni, ahhoz, hogy finanszírozni tudják az egyre szaporodó, rákos megbetegedések kezelését.

A veszélyek gyermeket, felnőttet egyaránt érintenek a mobiltelefon használat során, csak a gyermekek bármely fejlődési szakaszban is vannak a felnőtté váláshoz vezető út során, ezen fejlődési szakaszban bekövetkező zavarok miatt még fokozottabban vannak veszélyeztetve. Egyes európai országokban már tilos a gyermekeknek mobiltelefont bevinni az iskolába, nálunk pedig az iskolákban még a mobiltelefonok használatát sem korlátozzák.
Ha a kedves olvasó elolvassa írásomat, és szereti a gyermekét, akkor remélem elveszi tőle a mobiltelefonját és visszatérnek a telefonkártyás, telefonfülkés kapcsolattartáshoz, vagy pedig harmonizálót használ és csak a legszükségesebb információk, legrövidebb időtartamú átadásához használják a mobiltelefonjaikat. Mindig jobb megelőzni a bajt, mint a bekövetkezett bajt elhárítani, megoldani.
Ha már nem vigyáznak ránk a multik, a hivatalok stb, akkor legalább mi vigyázzunk magunkra, utódainkra és egymásra is!

És most A MIKROHULLÁMÚ SÜTŐ ÁRTALMAI-ról:

A második világháború vége felé lázasan fejlődött a haditechnika. Az egyik amerikai hadmérnök a mikrohullámokkal végzett kutatást, úgy, hogy az árnyékolt terület mögött volt a szendvicse. Éppen végzett és megfogta a szendvicsét, hogy falatozzon belőle. Meglepődött, hogy mitől forrósodott fel, amikor nem volt a közelében fűtőtest, vagy más hőforrás. Rájött, hogy az árnyékolás nem védte a szendvicsét, és azt a mikrohullám melegíthette fel. Elkérte kollégája szendvicsét és azt is mikrohullámmal „kezelte”, s az is felforrósodott.
Ekkor született meg bennük az ötlet, hogy ezzel a módszerrel más ételek is hőkezelhetők, süthetők, főzhetők. Megoldották, hogy az egészségre ártalmas sugárzás le legyen kifelé árnyékolva, s hogy az étel egyenletesen kapjon a mikrohullámból, minden oldalról. A sütőhöz speciális melegítő-főző edényeket is terveztek, mivel fémedény nem használható.

Innen indult a mikrohullámú sütő bioterrorista karrierje, l946-ban. Egyes kutatók azt állítják, hogy az élelmiszerek és az italok a mikrosütőben rövid idő alatt elérik a kész állapotot, s ezáltal kevésbé károsodnak az ételek beltartalmi anyagai, a vitaminok, szénhidrátok, fehérjék, stb.(Infor Med, Dobos L.). Azt viszont nem kutatták, vagy ha kutatták is, nem hozták nyilvánosságra, hogy a mikróba tett fehérjék másképp denaturálódnak, mint a hagyományos tűzhelyen készített ételek esetében. A fehérjék és a sejtek, azáltal melegednek fel, rövid idő alatt, hogy a mikrohullámok rezegtetni kezdik a táplálékban lévő sejteket és a molekulákat. Ez a rezgés hőt termel, s ezáltal melegszik fel a mikrohullámú sütőben az étel. Az mellékes, hogy a fehérjék és az enzimek denaturálódnak, mert denaturálódnak a normál főzéskor is, viszont minden mikrohullámú sütő főző-edényben készült étel esetében a vízmolekulák szerkezete és struktúrája megváltozik, élettani, biológiai szempontból káros hatásúvá válik. Ezt támassza alá Dr. Masari Emoto japán kutató is, aki ezeket fényképekkel bizonyítva le is írta, a Magyarországon is megjelent „A víz üzenete „ és „ A víz rejtett bölcsessége” című könyveiben. Volt szerencsém két évvel ezelőtt személyesen is meghallgatni a budapesti előadását. Nem véletlen, hogy a vallásos zsidók nem használnak semmilyen elektromos főző-alkalmatosságot, csak lángon, lánggal főzik és sütik az ételeiket.
A mikrohullámú sütőbe a villámgyors rezgések következtében az ételek molekulái rövid időn belül degenerálódnak. A degenerált ételtől, degenerált molekuláktól nem lesz egészséges sejtépítés az ilyen ételeket fogyasztó ember szervezetében, hanem előbb-utóbb egyre jobban elhatalmasodó degeneráció indul meg a szervezetében, éppen ott, ahol a leggyengébb a szervezetén belül az immunrendszer állapota. Ez már a rák előkapuja, mert ha rendszeresen mikrohullámú sütőben főzött, melegített ételeket fogyaszt valaki, akkor az előbb utóbb daganatos beteggé „eheti” magát.

Elgondolkodtató, hogy a gyermekeink, unokáink mikrohullámú sütővel készített, melegített ételeken nőnek fel. Sok helyen az egészségügyi intézményekben, idősek otthonában is mikrózott ételeket tálalnak fel a betegeknek és öregeknek, akiknek amúgy sem erős az immunrendszerük. Régebben alig volt rákos beteg gyermek, ma pedig már a kórházakban sajnos vannak gyermekrák osztályok is. A daganatos betegek száma pedig napról napra nő.
Javasolnám a Cali Vita New Life termékének a szedését egészen a szoptatás befejezéséig. A Vitamin Station Probio Flora nevű készítményét is kellene szednie, hogy bejussanak a szervezetébe a pre- és probiotikumok, melyeknek a hatására 70 %-os immunrendszer növekedést tud elérni. Ebben az állapotában pedig szüksége van egy erős immunrendszerre.

Sok sikert és jó erőt, egészséget kívánok, úgy a kihordási időszakban, mint a szüléskor, valamint a szoptatás ideje alatt is, de utána is!
Üdvözlettel: W-V.László