Omega3 gyereknek

Kedves Rózsa!

Omega-3-ra nemcsak a gyermeknek, hanem Önnek is szüksége van! A Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületébe kapható prof. Dr. Török Szilveszter: " 3 éves kor után már késő" című könyve. Ebben is le van írva, hogy nagy szüksége van minden embernek, de különösen a fejlődésben lévő kisgyermekeknek az omega-3 zsírsavakra, az eikozapentaénsavra (EPA) és a dokozahexaénsavra (DHA), különösen az agyának fejlődése miatt. Az agy fejlődése, fejlettsége határozza meg az értelmi szintjének fejlődését, fejlettségét is és ehhez kell az omega-3! Ezt nagyon helyesen javasolta az orvosuk! Örülök, hogy egyre több orvos ismeri fel, hogy nem csak gyógyszerrel, hanem táplálékkal is lehet gyógyítani és kezelni. A Vitamin Station Omega-3 készítménye kiválóan alkalmas gyermeknél és felnőttnél egyaránt az omega-3 bevitelére. Jómagam is ezzel oldom meg a szervezetembe való omega-3 zsírsavak bekerülését. A kisgyermeknek elegendő a napi egy kapszula bevitele, amelyet több részben is beadhatunk neki ebben a korban. Később, ha már egyben is le tudja nyelni, akkor egész szemként adhatjuk neki. Amikor már iskolába jár majd, akkor napi két szemet is kaphat. Étkezéskor kell bevenni. Önnek is javasolnám, főleg, ha szellemi munkát végez, a napi 3x1 omega-3 bevitelét.

Hogy miért fontos az omega-3 bevitele, erről több írásom is megjelent, melyeket válaszomhoz mellékelek:

AZ OMEGA 3 ZSÍRSAVAK HIÁNYTÜNETEI AZ EMBERI SZERVEZETBEN

 Magyarországon a mindennapi táplálkozás során nem terjedt el az Omega-3 zsírsavak bevitele a szervezetbe. A magyaros ételek egyáltalán nem tartalmaznak Omega-3-at. Az étkezési kultúránkban nem terjedt el az Omega-3-at tartalmazó olajok mindennapi használata. Ha nem viszünk be mindennap Omega-3 zsírsavakat, akkor felborul a szervezetben az Omega-6 és az Omega-3 zsírsavak aránya. A helyes arány: 6 egység Omega-6-ra 1 egység Omega-3-nak kellene jutnia. Sajnos nemhogy a 6:1 arányban nincs meg az ételekben az Omega-3, de még a 100:1 arányban sem. A hal olajokban, főképpen a csukamájolajban, a tőkehalmáj krémben közvetlenül van az Omega-3. Magyar halakban nincs  Omega-3 zsírsav, kivéve a behonosított növényevő halat, a busát. A busa húsa kiváló Omega-3 forrás. Aki nem akar bajlódni a busával, az megveheti Busa-cseppek formájában az Omega-3-at tartalmazó Busa-cseppeket, melyet naponta, az Omega-6 bevitel 6:1 arányában kell fogyasztania. Az Omega-3 közvetlenül tartalmazza az eikozapentaén savat (EPA) és a dokozahexaén savat (DHA), mely savak az agy anyagai is. Tehát az agy akkor működik jól, akkor irányítja jól az immunrendszert, kiválasztó-rendszert, idegrendszert, méregtelenítő folyamatokat, öngyógyító folyamatokat, gondolkodást, beleértve a pozitív gondolkodást is, vagyis az egész testünket, egész szervezetünket, ha naponta elegendő mennyiségű Omega-3 zsírsav jut be a szervezetbe. Vegetáriánusoknak, akik nem esznek halat, alfa-linolénsavat tartalmazó olajokat kell a vércsoportjuknak megfelelően fogyasztaniuk. Az alfa-linolénsav egy többszörösen telítetlen zsírsav-fajta, melyből az emésztés során egy Delta-5-deszaturáz enzim közrehatása révén átalakul Omega-3 zsírsavvá, azaz EPA és DHA lesz belőle, mely nagyon fontos a jó agyműködéshez. Ezeket esszenciális zsírsavaknak is nevezzük. Vigyázat! Nem minden esszenciális zsírsav Omega-3, vagy alfa-linolénsav! Vegetáriánusok, ha nem a vércsoportjuknak megfelelő ételeket fogyasztják, sok főtt ételt esznek, vagy ha helytelenül társítják az ételeket, előfordulhat, hogy emésztési zavaraik lesznek, akkor nem termelődik Delta-5-deszaturáz enzim a szervezetükben, s így az alfa-linolénsav nem alakul át EPA-vá és DHA-vá. A nem vegetáriánusok, ha emésztési zavaraik vannak, vagy emésztőszervi-, illetve bélgyulladásuk van, nem tudják átalakítani az alfa-linolénsavat. Természetesen nekik is vércsoport szerint kell táplálkozniuk, és nekik is helyesen kell társítaniuk az ételeiket, s ők sem fogyaszthatnak sok főtt ételt. A hüvelyesek és a gabonafélék főzésén, hőkezelésén kívül a többi ételféleségeket nyersen, vagy korszerű főzőedényekben kíméletesen párolva kellene fogyasztani. A mikrohullámú sütő nem korszerű főzőeszköz, mert degenerálja az élelmiszerek sejtjeit, s degenerált sejthalmazú élelmiszerekkel nem lehet egészségesen táplálkozni. A mikrohullámú sütő egy bioterrorista berendezés, amely alkalmas arra, hogy folyamatosan megbetegítse a mikróban sütött-főzött, melegített ételeket fogyasztó embereket, s hozzájárul idő előtti halálukhoz, mert úgy gyengíti le az immunrendszert, hogy senki nem gondol arra, hogy a mikrohullámú sütő a ludas az egészség leromlásáért. A mikrosütő működésekor 2450 MHz frekvenciájú sugárzás mérhető a sütő 20 méteres körzetében, amely súlyosan károsítja az élő sejteket, különösen az agyat és a szem üvegtestjét, valamint a fejlődő szervezetű gyermekeket. A pacemakert viselő betegek a mikrosütő 8 méteres körzetében összeeshetnek a bekapcsolás utáni másodpercekben, hiába állítják a prospektusok, hogy a mikrosütő sugárzása le van szigetelve. A mikrosütő tönkreteszi az Omega-3 zsírsavakat, s az alfa-linolénsavat is, tehát hiába hisszük, hogy elegendő Omega-3 bevitelünk van, ha egyszer azt a mikróval tönkretettük!A növényi olajok közül a lenmagolaj 54 %-ban tartalmaz  Omega-3-at, s ez az olaj minden vércsoportú embernek fogyasztható. Lehet kapni szagtalanított lenolajat is, az élvezhető ízű. A nem szagtalanított lenolajat fűszerezni kell (fokhagyma, oreganó, stb.) és akkor finom. A tökmagolaj csak 15 %-ban tartalmaz Omega-3-at. Ez az olaj igen finom, csak többet kell belőle enni, hogy meglegyen az Omega-3 napi bevitele. Sajnos a B és az AB vércsoportúak nem fogyaszthatják a tökmagolajat, mert agglutinációt okoz a keringésben náluk. A szójaolaj, különösen a nemes szója szűzolaj minden vércsoportnak fogyasztható. Ennek Omega-3 tartalma 11 %. Sajnos ebből is többet kell fogyasztani, ha nem keverjük lenolajjal. A dióolaj is fogyasztható minden vércsoport számára, s 5 % Omega-3 tartalma van. Ez nagyon finom olaj, ritkán és kevés helyen lehet hozzájutni, viszont nagyon ízletessé teszi a többi olajokat, ha összekeverjük vele. Sajnos eléggé drága. Szóval fogyasszunk mindennap halolajat, csukamájolajat, vagy tőkehal-májkrémet, vagy a fenti olajokból annyit, hogy a bevitt Omega-3 aránya jó legyen a többihez, különösen az Omega-6-hoz képest. Az olivaolaj is jó minden vércsoportnak, de főleg Omega-9-et tartalmaz, Omega-3-at nem! A napraforgó olaj csak az A vércsoport által fogyasztható és abban sincs Omega-3, csak Omega-6, az viszont 66 %-ban. Ezekből az arányokból is látszik, hogy mennyi Omega-3-at kellene fogyasztanunk, hogy meglegyen a 6:1 arány! A vegetáriánusoknak csak az előzőekben említett Omega-3-at tartalmazó olajakat szabad fogyasztaniuk.     Hogyan fogyasszuk az Omega zsírsavakat? Sokan az olajfogyasztást úgy képzelik el, hogy azt kanalazni, vagy inni kell. Ez szegényes fantáziára vall. Az Omega-3 főzéskor károsodik, tehát, csak a hidegen sajtolt formában alkalmas a bevitelre. Én a vércsoportomnak megfelelő olajokat (lenolaj, tökmagolaj, szójaolaj, szőlőmag-olaj, szezámolaj, olíva extra szűzolaj, esetenként dióolaj, feketeribiszke-magolaj, mandulaolaj, paprikamag-olaj, petrezselyemmag-olaj, kapormag-olaj stb.) megfelelő arányban összekeverem és ebből a keverék-olajból, teszek a gyümölcsturmixomba 1-2 evőkanállal, vagy ezzel kenem meg a kenyeremet. Minden kiszedett főtt ételbe is szoktam tenni, pl. levesbe, tésztára, főzelékbe, babpörköltbe, stb. Naponta 5-6 evőkanál hidegen sajtolt olajat fogyasztok, úgy, hogy meglegyen a megfelelő Omega-3 bevitelem. Olaj a szájban, béke a májban! Ez régóta szlogen a táplálkozással foglalkozó természetgyógyászoknál. Jómagam is Ferencsik Istvántól tanultam.

Most pedig lássuk milyen betegségeket, milyen tüneteket okoz az Omega-3 zsírsavak (olajok) hiánya:-

Agresszivitás, agy-megbetegedések, agyi zavarok, allergiák, Alzheimer-kór, angina, angina pectoris, arcbőr elhalás, arcbőr kivörösödés, asztma, autoimmun rendellenességek.-Bél-gyulladás (krónikus), bőr-elhalás, bőr-hámlás, bőr kivörösödés, bőr-pikkelyesség, bőrrepedezések (kézen, lábon), bőr-szárazság, bursitis (nyálkatömlő-gyulladás), bőr-törékenység (üvegbőr).-Colitis (fekélyes), Chron-betegség, cukorbetegség. -Csontritkulás.-Dementia (elbutulás), depresszió, discoid lupus (bőrelhalás, bőrvörösség), düh.-Elhízás, ellenségesség, ekcéma, elmebaj, erek rugalmatlansága, erőszakos viselkedés, érfal gyulladás, ďż˝érzékeny belekďż˝ szindróma, étvágy szabályozatlanság.-Fázékonyság, fázósság, fejfájás (migrénes), fekélyes colitis (bélgyulladás), felsőtesti bőr elhalása, vörössége, feszültség (idegi), figyelemhiányos hiperaktivitás, fagyás.- Gyulladások (általában mindenfajta gyulladásos megbetegedésre igaz).-Haj újranövés elégtelensége (hajhullás, kopaszodás, hajritkulás stb.), hajvonal-menti ekcéma, hámló vörösfoltos ekcéma az arcon, az orr környékén, hidegben fokozott fázósság, hideg végtagok, hőhullámok (menopauza után), hüvelyfal szárazság, hüvelyfali fájdalom, túlérzékenység a szexuális együttlét során.-Immunglobulis A, IgA-nephropatia, intelligencia-szint csökkenés, immunrendszer elégtelenség, immungyengeség, irritábilis colon ( érzékeny belek szindróma), izomgyulladás, izületi gyulladások.-ďż˝Jegesďż˝ végtagok (Raynaud betegség)-Keratosis follicularis (ďż˝libabőrďż˝ állandóan a combokon, fenéken faron), kéz ereinek rendellenes összehúzódása, korpásodás.-Láb ereinek rendellenes összehúzódása, látásélesség-romlás, látóideg pusztulás, ďż˝libabőrďż˝ betegség, lupus (bőrfarkas).-Magas vérnyomás, magzatkárosodás alkoholista anyánál, mellrák, menstruációs görcsök, migrénes fejfájások.-Nephropatia (immunglobilis A)-vesebetegség, nyálkatömlő-gyulladás (bursitis), nyugtalanság.-Orr- környéki ekcéma.-Pikkelysömör, pre-menstruációs görcsök, prosztatarák.-Raynaud-betegség (lásd s J betűnél), rák (a rákbetegség minden fajtája!), reakcióidő növekedés a vizuális jelekre, retina vérellátásának elégtelensége, reumatikus ízületi, sokízületi gyulladások.-Sárgatest pusztulása a szemben, seborrheás dermatitisz, skizofrénia, szem belsejében túlnyomás (glaukóma-zöldhályog), szem hajszálereinek vérellátási elégtelensége, szemöldök-menti ekcéma, szenilitás, szélütés, szívkoszorúér betegség, szívritmus-zavar, szívroham, szőrtüsző-gyulladás.-Tanulási problémák, testhőmérséklet szabályozás, tinnitus (zajok a fülben), túlsúlyos testalkat.- Vaginális szárazság (hüvelyszárazság), fájdalom, túlérzékenység szexuális együttlét esetén, vastagbélrák, vesebetegség (immunglobilis A), végtagok hidegsége (Raynaud betegség), vérkeringés gyengesége, vérrögképződés, vérsűrűség túlzott mértéke.-Zajok a fülben (tinnitus), zöldhályog.

Ez a felsorolás korántsem teljes, mivel az agyi funkciók Omega-3 hiányos zavarai miatt bármelyik agyi területnél rendellenes működést okozhatnak, s a betegség attól függ, hogy az agy mely része nem működik megfelelően. Szervezetünkben az Omega-3 zsírsavak  közreműködnek létfontosságú vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok előállításában is. Vizsgálatok igazolják, hogy némely prosztaglandinok arra is képesek, hogy halomra pusztítsák az emlő-, tüdő- és prosztatarák-sejteket. Az Omega-3 zsíroknak a rákgyógyászatban így tehát potenciális klinikai hasznuk is van. Az Omega-6 zsírsavak a szervezet bizonyos funkcióihoz elengedhetetlenek. Viszont a klinikai vizsgálatok azt igazolták, hogy ha az arányuk túl nagy az Omega-3 zsírsavakhoz képest, gyulladáskeltő prosztaglandinokat is létrehoznak, melyek elősegítik a rákos daganatok kialakulását és növekedését.

 Miért fontos az Omega egyensúly? Az Omega-3 zsírok (alfa-linolénsav) viszont az Omega-6 effajta hatását féken tartják. A rák elleni optimális ellenálló képességhez, már nem elég a 6:1 arány, hanem jóval több Omega-3-at, mint Omega-6-ot kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe táplálék, vagy táplálék-kiegészítő formában. A magyarok étrendje sajnálatos módon, mint már az előzőekben említettem, igen szegény alfa-linolénsavban (Omega-3), gazdag viszont linolsavban (Omega-6), s ezért is ilyen rosszak az egészségügyi- és halálozási statisztikáink. Szinte valamennyi természetes zsírsav, így az Omega-3 is, az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekulának ugyanazon az oldalán találhatók. Ez olyan alakzat, amely illik a szervezetünk sejtjeihez, s így lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket. Sajnos ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások: a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés és a szagtalanítás. Ezáltal az egészséges cisz-konfiguráció átváltozik egészségkárosító transz-konfigurációra. Az átalakítással a hidrogénatomok a zsírsavmolekula szembefekvő oldalán helyezkednek el, s ekkor a molekula kiegyenesedik. A transz-zsírok így a sejtmembránba kerülnek, áteresztővé teszik azt, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik és lehetővé válik a mérgezőanyagok behatolása. A sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtműködést okoznak, amely a szív- és érrendszeri, a rákos megbetegedésekben és a cukorbetegség, stb. kialakulásában is szerepet játszanak A margarin tehát akkor is egészségtelen lenne, ha tisztán Omega-3 zsírsavakból állna. Ennyit a margarin szívbarát voltáról! A transz-zsírsavak tehát sajnos növelik a koleszterinszintet, akkor is, ha azok nem tartalmaznak koleszterint, mivel a máj koleszterin-termeléssel próbálja eltávolítani a mérgezőanyagként azonosított transz-zsírsavakat.                                                             
  Íme egy újabb adalék ehhez:

MI AZ IGAZSÁG, A PÁLMA- ÉS EGYÉB OLAJOKRÓL, ZSÍROKRÓL?
 
Valamennyi zsír zsírsavakból épül fel: egy zsír részecskéből és egy sav részecskéből áll. Vegyi szerkezetük szerint szénláncok, amelyeket szén- és hidrogénatomok alkotnak. A különböző zsírok szénláncai különböző hosszúságúak. Rövid láncú zsíroknak, például a vajban lévő vajsavnak, négy szénatomjuk van. A halolajoknak és az agyunk nagy részében megtalálható hosszú láncú zsíroknak 20-24 szénatomjuk van.
 
Azon a zsíron kívül, amelyet energiaforrásul használ, testünknek számos speciális zsírra van szüksége. Ezek a minden egyes sejtet határoló sejtmembrán, továbbá agyunk, belső fülünk, szemünk, mellékvesénk és nemi szerveink részei.
 
Testünk csak akkor tudja létrehozni ezeket, a speciális zsírokat, ha a táplálékkal megkapja  hozzájuk a megfelelő nyersanyagokat. Vagyis azt a két esszenciális zsírsavat, amelyet szervezetünk nem tud előállítani: a linolsavat és az alfa-linolénsavat. Mindkettő hosszú láncú, azaz 18 szénatomos. Ezt a két zsírt étrendünknek tartalmaznia kell, mivel szervezetünk az összes többi szükséges zsírfajtává át tudja alakítani őket.
 
Sajnos, az esszenciális zsírokból az átlagos étrendben kevés szerepel. A legjobb linol- és alfa-linolénsav-forrás a len-, a  kender-, vagy lenmag és kendermag olaj. Ezek az olajok minden vércsoport számára jók fogyasztásra. A tökmag-, a dió-, a szójabab- és a canola olajok is tartalmazzák. Ezek közül a tökmagolaj, csak a 0-s és A-s vércsoportúak számára fogyasztható, s a többi olaj,  jó mindenkinek, a canola olaj kivételével. A leveles zöldségek sötétzöld levelei kis mennyiségben ugyancsak tartalmazzák. Jó, ám igen költséges zsírforrás a táplálék-kiegészítőkben használt feketeribizlimag-olaj, a borágófű-olaj, a kankalinolaj és a halolajok.
 
A közönséges étkezési olajok közül a legveszélyesebb a kókusz olaj és kókusz zsír, a maga 88 %-os telített zsírtartalmával. A második legveszélyesebb olaj a pálma olaj és pálmazsír, amely 64 %-ban telített zsírokat tartalmaz. A harmadik helyen van a gyapotmag olaj, amelyik 24 %-ban tartalmaz, az emberi szervezetre rendkívül káros telített zsírsavakat, de  ezen felül még toxinokat is tartalmaz. A negyedik legkárosabb olaj a földimogyoró olaja, amely rákkeltő aflatoxinokat is tartalmaz a 15 %-os telített zsírsav tartalma mellett. A vércsoport-specifikusságot vizsgálva kiderült, hogy ezen olajok egyik vércsoport számára sem jók, mert mindegyiket agglutinálják, még akkor is, ha csak kis mennyiségben vannak jelen egy-egy ételkombinációban. Például olajban sütéskor felvesz némi olajat,  a  benne kisütött étel, vagy a „reform” pékárukat és cukrászsüteményeket tudatlanságból ilyen olajokkal, zsírokkal készítenek.
Veszélyes még, csak az A-s vércsoportúak számára fogyasztható napraforgó olaj is, annak ellenére, hogy ennek a telített zsírsav tartalma  csak 12 %, ugyanis leginkább sütésre használják. Az olajokban való sütés hőmérséklete általában 180 Celsius fok körüli és a napraforgó olajában már 160 Celsius fokos hőmérséklet felett rákkeltő, karcinogén anyagok keletkeznek benne. Így már az A-s vércsoportúak számára is tilos minden formában. Nem véletlenül sütnek-főznek Dél-Európában olivaolajjal, amely minden vércsoport számára megfelelő és 230 Celsius fok hőmérsékletig nem keletkeznek benne karcinogén anyagok.
A napraforgó olaj másik ártalma minden vércsoport számára, hogy margarint készítenek belőle, s a margarin egyik vércsoport számára sem jó. Az egerek sem eszik meg, de még az éhes csótány is elkerüli a margarint.
 
Az olajok csak akkor jók, ha hidegen sajtoltak és nincsenek feldolgozva. Még a legjobb olajok is elvesztik egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságaikat, ha margarinná, vagy főzőolajokká dolgozzák fel őket. Amit a feldolgozóipar művel az olajokkal, az túlmegy minden józan elgondoláson, ugyanis ha nem maradnak hidegen sajtolt állapotban az olajok, akkor nemcsak a telített, hanem a többszörösen telítetlen zsírok és olajok az egekig emelik a koleszterinszintet.
 
Miért veszélyesek a telített zsírok? Azért mert szénatomjaik „jól vannak lakatva” hidrogén-atomokkal. Nincsenek üres hidrogénhelyeik, amelyek révén szervezetünk más molekuláinak hidrogénjeihez kapcsolódhatnának. Testünk ez miatt csak energiaforrásul használhatja őket, ha megfelelnek a vércsoport számára is. A telítetlen zsírokon vannak üres helyek, amelyekről a hidrogén-atomok hiányoznak. Ezek a helyek olyanok, akár a különleges kulcsok, illenek testünk más molekuláinak zárjaiba is.
 
Az egészségügyi hatóságok szívesen elhitetnék velünk, hogy a telített zsírok főleg húsfélékből származnak, fokozzák a koleszterinszintet, a növényi olajok viszont telítetlenek és a koleszterinszintet alacsonyan tartják. Óriási tévedés!!! Ha pedig tudják, hogy nem így van, akkor kész átverés!!! Én ezt úgy hívom, hogy kőkemény bioterrorizmus!!!
 
Igaz, hogy a hús, a sajt, a tojás és a tej- és tejtermékek bővelkednek telített zsírokban. Csakhogy ugyanez a helyzet a pálmaolaj és pálmazsír, valamint a kókuszolaj és kókuszzsír esetében is!!! A 80-as évek közepén több tudóscsoport is követelte, hogy ezeket a trópusi növényolajokat és zsírokat ne használják fel humán élelmiszerekben, meg ne használják sütésre, főzésre, de nem sok sikere volt a tudósok petíciójának, mert kezdetben némi sikert könyveltek el a kutatóorvosok, aztán szép lassan „visszacsorgott” a mindennapi humán ételekbe a kókusz- és pálmazsiradék. Ezek mindegyike emeli a koleszterin és a kis sűrűségű lipoproteinek ( LDL, VLDL) vérben lévő szintjeit, és legalább annyira ártalmasak az egészségünkre, mint a legzsírosabb füstölt szalonna. Mostanság megjelentek olyan reformélelmiszerek, amelyek pálma és kókuszsírokat tartalmaznak, amelyek szintén füstölve is vannak ( búzakolbász, köles csemege, stb). Ezek is ugyanúgy ártanak, mint a füstölt szalonna, a disznó-, liba- és kacsazsírok, mert még ráadásul nem jók egyik vércsoport számára sem.
 
Ha megnézzük, hogy a szervezet számára jó cisz-kötésű zsiradékokból, hogyan lesznek szervezetet mérgező transz zsírok, akkor megértjük, hogy miért csak, a vércsoportunk számára jó hidegen sajtolt olajok a jók emberi fogyasztásra. Szinte valamennyi természetes zsír az úgynevezett cisz-konfigurációban fordul elő, azaz a szénatomokon lévő hidrogénatomok a molekuláknak ugyanazon az oldalán találhatók. A hidrogénatomok rendelkeznek némi elektromos töltéssel, ezért taszítják egymást, és átfedő lópatkók formájában meggörbítik a szénláncot. Ezek a görbületek adják a molekula alakját, azaz,  a „kulcsot”, s ez illik a szervezetünk „precíziós zárjaiba”, amelyek lehetővé teszik, hogy a zsírok kifejtsék speciális biológiai tevékenységüket.
 
Ezt a lényegi jelentőségű cisz-konfigurációt teszik tönkre a modern feldolgozó eljárások, a hevítés, a hidrogénezés, a fehérítés, a szagtalanítás, stb. Ezekkel az eljárásokkal az egészséges cisz-kötésű konfigurációt változtatják át egészségtelen transz-kötésű konfigurációra. A hidrogénatomokat vegyi úton úgy forgatják el, hogy a zsírsavmolekula szemben fekvő oldalain helyezkedjenek el. Ekkor a molekula kiegyenesedik, és oda lesz az a kulcs alakja, amely sejtjeinkhez kapcsolja, hogy betölthesse a zsírok biológiai funkcióit.
 
Testünk rendkívül alkalmazkodóképes. Még akkor is kénytelen megpróbálni, hogy a valódi zsírok funkcióit végeztesse a transz-zsírokkal, ha a transz-zsír nem is illik bele a zárba. Ha azonban a transz-zsírok például a sejtmembránba kerülnek, azt áteresztővé teszik, miáltal a sejt anyagcseréje felbomlik és lehetővé válik a mérgező anyagok behatolása a sejt belsejébe.
Ma már a kutatások révén tudjuk, hogy a sejtmembránokba épült transz-zsírok rendellenes sejtműködést okoznak, amely a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések előidézésében fő szerepet játszanak. Ezt a statisztikák is igazolják. Ahogy nő az ilyen transz kötésű zsírsavak élelmiszerként való felhasználása, ugyanolyan arányban növekszenek az említett betegségek is.
 
Az egészségügy nem vesz tudomást erről a tényről, mert az olajfeldolgozó ipar nyomást gyakorol rá, s hamis kutatási eredményeket publikálnak a médiákban, sőt az oktatásban is!!!!
A lobbisták meggyőzték a politikusokat, hogy a betegségeket okozó hatás elhanyagolható. Az újabb állatkísérletek során azonban már 4,4 %-nyi transz-zsír aránynál is feltűnő sejtrendellenességet tapasztaltak.  Magyarországon a margarinok transz-zsírsav tartalma 40-60 % között van!!!! A főző-sütő olajok is 20 % körüli transz-zsírokat tartalmaznak. Az Unilever cég piacra dobott 1 % transz-zsírsav tartalmú margarinokat, de ez a margarin is olyan, mintha valakinek 1 %-os ólom-, vagy higanytartalmú ételt kellene megennie, magyarul méreg!!!!!
 
Angol kutatások szerint a transz-zsírok közvetlen okozói a betegségeknek. Fiatal egészséges férfiak étrendjében mindössze három héten át szerepeltettek az átlagnál valamivel nagyobb mennyiségben transz-zsírsavakat tartalmazó ételeket és máris megemelkedett a vérükben a koleszterinszint, s ezen belül az úgynevezett rossz koleszterin, az LDL-növekedés ugyanolyan magas volt, mint azoknál, akik ugyanezt pálma- és kókusz zsiradékokat tartalmazó, telített zsírokban gazdag étrenddel érték el. A jelenleg érvényben lévő élelmiszer- törvények és rendeletek nem vesznek tudomást a transz-zsírok betegségokozó hatásairól,, hanem egyenesen elősegítik a betegségek kialakulását. Az EU-ban van már némi változtatási szándék, de még az EU-s normák is betegségokozó hatásúak.
 
Hogyan lehet felismerni a transz-zsírokat? Hát úgy, hogy ha minél szilárdabb az olaj, annál több benne a transz-zsír. Sajnos nem tüntetik fel az olajok , margarinok címkéin, hogy az adott termék hány % transz-zsírsavat tartalmaz. Még a finomított olajok is 6 % körüli transz-zsírsavat tartalmaznak!!! Egyedül az extraszűz-, szűz-, és hidegen sajtolt olajok transz-zsírsav mentesek!
 Az iparilag előállított élelmiszerekben is ráismerhetünk a transz-zsírokra, ha az összetevőiket lajstromozó címkén olyasféle szavak után keresgélünk, mint „hidrogénezett”, vagy „részben hidrogénezett”. Ezeket a kifejezéseket megtalálhatjuk számos kenyérféleségen, pékárun, kekszeken, édességeken, tésztaféléken, csokoládékon, gyorsfagyasztott félkész- és készételeken, a feldolgozott húsféléken, stb. és nagyon sok „reform”élelmiszeren is. Aki egészségesen szeretne élni és táplálkozni, az ne fogyasszon ilyen ételeket. Amikor a hatóságnak, amelynek az volna a dolga, hogy védje élelmiszereinket, feltették a kérdést, hogy miért nem tüntetik fel a felhasználók és fogyasztók számára, hogy az adott termékben mennyi a transz-zsírsav tartalom, az volt a válasz, hogy „Belefáradtunk a rendeletgyártásba.” No comment!
 
Mit kell tudni még az étkezési zsírokról olajokról, vagy más néven a zsírsavakról? Hát azt, hogy jó legyen a vércsoportunk számára! Ha A-s vércsoportúnak születünk, akkor A-sként is halunk meg, ugyanis a vércsoportja senkinek sem változik meg az élete során, éljen akár 120 évig is. A vércsoportunk arról a vércsoport antigénről kapta a nevét, amelyik a vörösvérsejtjeink felületén megtalálható. A vércsoportok kémiai szerkezetét úgy képzelhetjük el, mintha különböző típusú antennák merednének sejtjeink felületéről a világűr felé. Ezek az antennák hosszú láncjellegűek, amelyekhez 0-s vércsoport esetén egyetlenegy fukóz nevű cukor kapcsolódik. Ezért is nevezték el a”nincs valódi antigén” miatt nullás vércsoportnak. Ezek az antennák képezik a többi vércsoportra jellemző szerkezetek alapjait is. Ezeket vércsoportra jellemző szénhidrát-specifikus alkotó elemeknek is nevezik. Az A-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy N-acetil-galaktóz-amin is kapcsolódik. A B-s vércsoportúaknál a fukóz mellé egy D-galaktóz kapcsolódik, s az AB-s vércsoportúaknál a fukóz mellett ott vannak a B-s és A-s vércsoportra jellemző szénhidrát-sppecifikus alkotó elemek is, tehát ezért kaphatnak az AB-sek a többiektől vért.
A vércsoport szerinti táplálkozás másik meghatározói azok a lektinek, amelyek az élelmiszerekben vannak. Ez egy speciális fehérje-féleség, s többezer fajtája létezik.  A vérünk és az általunk elfogyasztott táplálék között kémiai reakció zajlik le. Ez a reakció genetikai örökségünktől függ. Meghökkentő, de tény, hogy manapság a XXI. század elején , az immun- és emésztőrendszerünk még mindig azokat a táplálékokat részesíti előnyben, amelyeket a vércsoport szerinti őseink fogyasztottak. Ha az adott ételben lévő lektin jó az adott vércsoport számra, akkor az javítja még a keringést is. Ha semleges, akkor a keringés az érrendszer állapotától függ. Ha viszont az adott étel lektinje agglutinálja az adott vércsoportra jellemző, vérlemezkéhez kapcsolódó szénhidrát-specifikus alkotó elemeket, akkor az azt jelenti, hogy összeragadnak a vérlemezkék és rontják a keringést. Ha elhiszi valaki a tudományos kísérletek eredményeit (80 éve bizonyított!!), ha nem, az agglutináció akkor is  létrejön, ha a vércsoportunk számára nem megfelelő ételeket fogyasztunk!! Az agglutináció végbemegy minden olyan esetben is, amikor a táplálékunkban olyan alapanyagok vannak az ételkombinációkban, amelyek nem jók a vércsoportunk számára. Ez az olajok, zsírok, zsírsavak  esetében is megtörténik ha nem jó a vércsoportunknak. Például a napraforgó olaj csak az A-s vércsoport számára fogyasztható, hidegen sajtolt formában. Ha már nem hidegen sajtolt az olaj, akkor már nekik sem jó!! Viszont az összes többi vércsoportúnál agglutinációt idéz elő még a hidegen sajtolt napraforgó olaj is. Azaz eldugaszolja az érrendszert, s ezért  van annyi érrendszeri megbetegedés és más megbetegedés is, mivel minden betegség kialakulása a keringéstől függ. Ha egy adott sejtnél, vagy szervnél eldugul a hajszálér, vagy a hajszálerek, akkor az adott sejt, vagy adott szerv nem kap megfelelő mennyiségű vért, a vérrel együtt táplálékot, oxigént, stb, de nincs elszállítva sem a sejtanyagcsere során termelődött salakanyag, vagy sejtanyagcsere végtermék sem. Ezért fontos, hogy ha egészségesen szeretnénk élni akkor a vércsoportunknak megfelelően kell táplálkoznunk. Ha pl. nem jó a vércsoportunknak a pálmazsírsav, akkor nem jó az a „reform”sütemény sem, amelyet pálmaolajjal készítettek, vagy pálmaolajat is tartalmaz zsiradékként!!! Más kérdés, hogy a magas telített-zsír tartalma miatt sem szabadna fogyasztani. Számunka táplálék az üzemanyag, s mi is akkor működünk jól, ha a vércsoportunknak megfelelő üzemanyagot „tankolunk”.  Az autó is csak a megfelelő minőségű üzemanyaggal működik hibátlanul!
 
Ezelőtt 40-50 évvel nem kellett annyira odafigyelni az étkezésünkre, mint manapság. Akkor ugyanis még nem volt olyan nagy a környezetterhelés negatív hatása az immunrendszerünkre, mint manapság. Akkor még volt az immunrendszerünknek tartaléka leküzdeni a táplálékokkal előidézett egészségkárosításokat. Ma már az egyre fokozódó környezetterhelés miatt nincs immuntartaléka a szervezetünknek. Immuntartalékot úgy tudunk képezni, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra, és lehetőleg nem fogyasztunk olyan ételeket, amelyek igénybe veszik immunrendszerünket. Vércsoport szerint kell táplálkoznunk és természetes ételeket, természetes alapanyagokat, természetes zsírsavakat tartalmazó élelmiszereket kell fogyasztanunk, helyes étkezési sorrendben és helyes ételtársítással, úgy, hogy ételeink több, mint 50 %-a nyers, azaz enzim-gazdag étel legyen, továbbá gyomrunkat akkor terheljük meg jobban, amikor az, az aktív fázisában van (délelőtt 7-és 9 óra között, „reggelizz, mint a király”).
 
Még egy fontos tényező van, amelyet a zsírokkal kapcsolatban mindenkinek ismernie kell. Ez pedig az omega-6, omega-3 és az omega-9 zsírok aránya és fontossága. Az omega-3 és omega-6 zsírsavak a többszörösen telítetlen zsírok, az omega-9 pedig az egyszeresen telítetlen zsírsav.
Az olajok, zsírok linolsav tartalma a kiinduló pontja az omega-6 zsírsornak. Mint a biokémiában minden zsírnak, ennek is van leíró száma –cisz18:2 omega-6. Bonyolultnak tűnik, valójában azonban rendkívül egyszerű. A szám mindössze a dudorok és lyukak leírására szolgál- olyanokéra, amilyenek az autónk kulcsán láthatók. Először is cisz-formájúak. A biokémikusok tudják, hogy az emberi szervezetben csak cisz-konfiguráció, azaz cisz-forma működik. Az első szám a 18, azoknak a szénatomoknak a számát jelenti, amelyekből a lánc felépül. A második szám, it a 2, a lánc lyukainak mennyiségét adja meg, azaz a hidrogénatomok üres helyeit. Ezek a lyukak annak a „kulcsnak” a részei, amely illik a szervezetünkben lévő, szakosodott zsírok funkcióinak „zárjaiba”. A harmadik szám ezúttal a 6, a láncon lévő azon szénatomok számára utal, amelyeknél az első üres hely előfordul. Ez a pozíció a kulcs második része.
Az olajok, zsírok alfa-linolénsav tartalma a kiinduló pontja az omega-3 zsírsornak. Ennek a cisz-száma 18:3, omega-3, tehát ezzel kezdődik az omega-3 zsírsor. Ez a legfontosabb zsírsav szervezetünk számára és ebből nagyon keveset juttatunk be a magyaros táplálkozással, de a „modern” táplálkozással sem jut be több!! Szervezetünk az alfa linolénsavat először EPA-vá (eikozapentaénsav), majd DHA-vá (dokozahexaénsav) alakítja. A DHA létfontosságú az egészségünkhöz, hiszen agyunkat nagyrészt ez az anyag alkotja. A DHA-hiány elkerülhetetlenül agyelfajulásokat okoz, s a kutatók szerint szerepet játszik az Alzheimer-kór elterjedésében, a magas öngyilkossági statisztikához  is hozzájárul, valamint a depressziósok nagy számát tovább gyarapítja. Mennyire egyszerű lenne megelőzni, vagy meggyógyítani ezeket a magyar népbetegségeket! Az olajok közül a lenolaj, a kenderolaj, a tökmagolaj, a dióbél olaj és a bio szójaolaj tartalmaz elegendő mennyiségűt. A pálma-, a kókusz-, a napraforgó-, az oliva-, a kukorica, a szezámmag stb étkezési olajok, valamint a margarinok semennyi omega-3 zsírsavat sem tartalmaznak!!! Az állati zsiradékok közül is csak a bizonyos hal-olajok (busa, lazac, makréla, szardínia, tőkehal) tartalmazzák.
Az omega-3 zsírsavak a szervezetünkben létfontosságú vegyi hírvivő anyagok, a prosztaglandinok előállításában is. A vizsgálatok igazolták, hogy a prosztaglandinok képesek arra, hogy halomra pusztítsák a tüdő-, az emlő-, a prosztata- és egyéb ráksejteket. Neves rákkutató intézetek (Journal of the National Cancer Institute) leírják, hogy az omega-3 zsíroknak a rákgyógyászatban „potenciális klinikai hasznuk” van, míg a hőkezelt telített zsírsavak „potenciális előidézői” a  különböző daganatoknak.. Hát így állunk a pálma és kókusz zsírokkal és azok telített zsírsavjaival!
Egyedül a kendermag olaj tartalmazza helyes arányban az omega-6, omega-3 és omega-9 zsírokat, ezért jómagam is ebből fogyasztok legtöbbet. A helyes arány: 6 % omega-6 , 52% omega-3, 34 % omega-9 zsírsav, és mindössze 8 % a telített zsírsav.Azt is tudni kell a telített zsírsavakról, hogy ha hidegen sajtolt változatban maradnak, akkor hasznosak, mert cisz-kötésben vannak. Amint hő- vagy más vegyi eljárás éri, ezeket a zsírsavakat, akkor transz-zsírokká válnak. Az lenne a jó, ha nemcsak a kender- ( a lenolaj is megközelíti ezt az arányt), hanem a többi olaj és zsír is ilyen arányban tartalmazná a szervezet számára szükséges zsírsavakat!  Az omega-9 zsírsavakból legtöbbet az az extraszűz- és szűz oliva olajok tartalmazzák (72%), de közel ennyi van a boltokban már szerencsére egyre nagyobb számban megjelenő szőlőmag olajokban. Ezeknek a szív és érrendszeri betegségek megelőzésében és gyógyításában van szerepük. Az Endotelon nevű  szív- és érrendszeri gyógyszert is szőlőmagból állítják elő A dél-európai országokban azért nem borítja fel a zsírsavak arányát a sok olíva olaj, mert az ott élők elegendő hal-olajokat is fogyasztanak, s így  nem borul fel náluk a zsírsavak egyensúlya.
 
 A pálma- és kókuszzsírok tehát semmivel sem jobbak az állati zsíroknál, hiába növényi zsírok. Aki teheti, az iktassa ki az étrendjéből azokat az ételeket, amelyek ilyen zsírokkal, olajokkal készültek, még akkor is ha a gyártók megpróbálják áltudományos ismérvekkel eladni, vagy eladatni. Az egyik szlogenem, hogy „Nem hinni kell, hanem mérni!”. Nos a mérések igazolják ezen trópusi olajok egészségkárosító hatásait.. Ez hát az igazság!
 Margarinokkal sem lehet bevinni a omega-3 zsírokat, s erről had mellékeljek egy orvosi véleményt:

„A margarinok története

Az élelmiszeripar a II. világháború során kezdte növényi olajokból tömegesen gyártani a margarinokat, mert azok olcsóbbak voltak és jobban eltarthatók, mert nem avasodtak, mint a vaj, és szilárdabbak, jobban kenhetőek voltak, mint az étolaj. Később, a 70-es évektől, a koleszterinek és az érrendszeri betegségek közötti összefüggések felismerése után, az állati zsiradékok kiváltására, az „egészséges táplálkozás” jegyében ugrott meg, vált általánossá a fogyasztásuk. Az volt az elképzelés, hogy ha az állati eredetű zsírsavakat növényi eredetűekre cserélik, akkor azok fogyasztása csökkenti majd a keringési és érrendszeri betegségek előfordulását.
A telítetlen zsírsavak egy vagy több kettőskötést tartalmazó molekulák. A természetben főleg a cisz („szabályos”) konfigurációjuk fordul elő, a transz („szabálytalan”) konfiguráció szinte kizárólag az élelmiszeripar terméke.
A margarinokat hőkezeléssel és hidrogén hozzáadásával növényi olajokból állítják elő.
E hidrogénezés során melléktermékként keletkeznek transz-zsírsavak (trans fatty acid – TFA) is. A TFA-k legalább egy kettős kötésükben transz- (szabálytalan) helyzetben tartalmazzák a hidrogénatomokat. Ez megváltoztatatja a zsírsav szerkezetét. Aszerint, hogy a zsírsavlánc melyik szénatomján van szabálytalanul („transz” helyzetben) a hidrogén, igen sokféle TFA létezik, ezek mérgező hatása is eltérő.
Kis mennyiségben a természetben is előfordul TFA, de ezek veszélytelenek, sőt, hatásuk kedvező (International Journal of Epidemiology, 2008 Feb;37(1):173-82, American Journal of Clinical Nutrition, 2008;87:558-66.).
A mesterségesen előállított TFA-k többsége viszont súlyosan mérgező. Erről mára már számtalan, megdönthetetlen tudományos bizonyíték gyűlt össze.
A TFA-ban gazdag margarin szívinfarktust okoz
Az első közlemény, amely felvetette, hogy a szívinfarktus kockázata a TFA-t nagyobb mennyiségben fogyasztóknál megemelkedik, 1993-ban jelent meg (Lancet, 1993 Mar 6;341(8845):581-5). Az első publikáció eredményeit a későbbiek megerősítették, sőt még ijesztőbb adatokkal egészítették ki. Elfogadottá vált, hogy napi 5g TFA fogyasztása 25%-kal növeli meg a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázatát.
Számomra akkor derült ki, hogy mekkora a baj, amikor 2006 áprilisában, a legrangosabb orvosi világlapban elolvastam a mára már sokat idézett közleményt. Ebben megmérték 20 ország, 43 gyorséttermében 2004-2005-ben vásárolt, azonos menüjében a TFA mennyiségét (New England Journal of Medicine, 2006;354,1650-1652). Az egyik meglepő információ az volt, hogy az azonos éttermi lánc, különböző városokban eladott menüjében sokszoros volt az eltérés. Így – nem számítva a dánokat, akik addigra már gyakorlatilag betiltották a TFA forgalmazását (Atherosclerosis Supplements, 2006 May;7(2):43-6.) – Malagában 3g-ot, New York Cityben 10g-ot tartalmazott egy McDonald’s menü (csirke nugget és sült krumpli). Mai tudásunk szerint ez azt jelenti, hogyha New Yorkban abban az időben valaki minden nap megevett egy McDonald’s menüt, és azontúl már csak teát fogyasztott egész nap, akkor nála a koszorúér-betegség kialakulásának a kockázata 50%-kal növekedett. De mi a McDonald’s a Kentucky Fried Chickenhez képest? Míg a McDonald’s New York-i 10 grammos TFA-menüje volt a listavezető, a KFC csúcsteljesítménye 25g volt egyetlen adagban. Mit gondolnak, vajon ezt hol mérték? Naná, persze, hogy Magyarországon! Tehát a gyorséttermek között a hazai lett a TFA-bajnok. Eszerint, ha valaki minden nap egy ilyen, magyar KFC
menüvel verte el az éhségét (és nem evett semmi mást), a szívinfarktus kockázata legalább kétszerese volt, mint az ilyesmivel nem élő honfitársainak. A fenti közleményre szinte azonnal reagálva, New York City polgármestere betiltotta a TFA forgalmazását. Bár a New York-i McDonald’s sokkal kevésbé mérgező, hiszen egy adagja 2,5-ször kevesebb TFA-t tartalmazott, mint az itthoni KFC-é, mégis azonnali reakciót váltott ki, míg idehaza természetesen néma csend övezte a hírt.
A hazai reakciók
Felháborodva az itthoni hallgatáson, írtam az általam ismert mintegy harminc, az egészségüggyel foglalkozó újságírónak, készítsen a témában interjúkat. Egy rövid újsághíren kívül mindössze két lagymatag riport született, amiből az derült ki, hogy lehet, hogy régen így volt, de mára már mindenki megjavult, nincs semmi baj, ma egészségesebbek az élelmiszereink, mint valaha. Mivel más visszhangja az aktivitásomnak nem volt, elvállaltam, hogy elmondom az ismereteimet az RTL-Klub híradójában. A mondandómat – rettenetesen átszerkesztve és érthetetlenné téve – helyettem a műsorvezető adta elő, miközben én a háttérben tátogva „hitelesítettem” a sok butaságot, ezalatt a képernyőn valaki egy palack étolajat csurgatott a serpenyőbe, hogy ezzel is tökéletesen dezinformálja a nézőket (az étolajban természetesen nincs TFA). Nem hittem, hogy valaki ezt a zagyvaságot megérti.
A McDonald’s itthoni vezetőit így is felizgatta a szereplésem, és másnap sajtóközleményt adtak ki: „A magyar McDonald’s: hamarosan behozza New Yorkot (Budapest, 2007. március 2.). Mint ismeretes, a világon elsőként az amerikai New York államban léptek fel a legszigorúbban a hidrogénezett növényi olajak ellen. Az idén életbe lépő tiltás lényege, hogy a vendéglátóhelyek sütésre kizárólag olyan olajat használhatnak, amelynek transz-zsírsav tartalma olyan alacsony, hogy az elkészült ételben gyakorlatilag nem mutatható ki. A McDonald’s, a világ vezető gyorsétterem-hálózataként már a tiltás életbe lépése előtt kutatásokat végzett, és folyamatosan csökkentette az éttermeiben használt sütőolaj transz-zsírsav tartalmát. A New York államban található McDonald’s éttermek már most is biztonsággal megfelelnek a legszigorúbb előírásoknak, a magyar McDonald’s éttermekbe 2008 közepére érkezik meg az új összetételű, maximum 2% transz-zsírsav tartalmú olaj.” Ezt a vállalásukat már 2007 októberére teljesítették: „A McDonald’s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” (McDonalds sajtóközlemény, 2007. okt. 10.) „A McDonald\"s Magyarországi Étterem Hálózat Kft. októbertől minden hazai éttermében kedvezőbb élettani hatású sütőolajra cseréli az eddig használtakat, ezáltal gyakorlatilag nullára csökkenti kész ételeinek transz-zsírsav tartalmát. Az új olajkeverék több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye, használatával a McDonald\"s úttörő szerepet vállal a vendéglátásban. A hazai éttermekkel párhuzamosan Európa szerte átállnak a jelenlegi legmodernebb olajkeverékre, amelynek zsírsavösszetevői jóval kedvezőbbek a WHO által ajánlott határértékeknél.” A KFC is büszkén hirdeti a honlapján, (http://www.kfc.com/nutrition/) hogy 2007 áprilisától TFA-mentesek az élelmiszerei az USA-ban. Hogy nálunk mi a helyzet, arra nem találtam adatot. Hasonlóan az Unilever is nyilatkozataiban állítja, hogy csökkentette a TFA mennyiségét, de pontos adatokat csak a Flóra fantázianevű termékein szerepeltet, amely eszerint TFA-mentes. Ezek a nagy amerikai világcégek a New England Journal of Medicine-ben megjelent cikkek után egymással versengve cserélik le mérgező zsiradékaikat a már „több mint 10 éves fejlesztési munka eredménye”-ként (www.mcdonalds.hu) termelt új sütőanyagra. Egy olyan ország cégeiről van szó, ahol a dohánygyárak hatalmas kártérítéseket fizettek ki tüdőrákban elhunyt dohányzó honfitársaik hozzátartozóinak, mert azok nem tudhatták, hogy a cigaretta rákkeltő. Ha az élelmiszertermelő világcégek már 10 éve fejlesztették, és most gyorsan lecserélték a TFA-s zsiradékaikat, akkor ők nyilván már legalább 10 éve tudták, hogy milyen gyilkos élelmiszereket gyártanak. „A McDonald\"s az olajfejlesztést és cserét önkéntesen vállalta.” Gondolom, bennük is felmerült a dohányosok kártérítésének a példája…

Természetesen, nem csak a gyorséttermek élelmiszerei tartalmaznak nagy mennyiségben TFA-t.
A TFA hatása a koleszterinre és az egyéb vérzsírokra
Mostanra egyértelmű, számos tanulmány bizonyította, hogy a bevitt TFA-val egyenes arányban csökken az érvédő hatású (HDL) koleszterinek mennyisége, és nő az érelmeszesedést okozó (LDL) koleszterin szintje. A TFA-k nemcsak emelik a kedvezőtlen koleszterinek mennyiségét, de elősegítik a koleszterinek sejtekbe történő beépülését. A koleszterinszint-növelő hatás 4-5szörös az állati zsiradékokhoz képest (Országos Élelmezéstudományi Intézet, http://efrira1.antsz.hu/portal/page?_pageid=240,93000&_dad=portal&_schem...
A TFA emeli a vérzsírok (trigliceridek) mennyiségét. Mindezek növelik a keringési eredetű megbetegedés kockázatát, de a TFA kedvezőtlen hatása sokkal kifejezettebb, mint ami önmagában a vérzsírok változásából következne.
Általános gyulladáskeltő hatás
Mostanra az is egyértelmű, hogy a TFA-bevitelnek közvetlen gyulladáskeltő hatása is van. Emeli a tumor-nekrózis faktor (TNF), interleukin 6 és C-reaktív protein (CRP) szintjét. Ezek vérszintjének emelkedése külön-külön, és az egyéb tényezőktől függetlenül is, erőteljesen növeli a keringési betegségek, mint a hirtelen szívhalál, az érelmeszesedés és a szívelégtelenség, valamint a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13).
Érbelhártyát károsító hatás
Számos tanulmány bizonyítja, hogy az érbelhártyát is károsítja a TFA, csökkenti az erek rugalmasságát, ily módon is növeli az érelmeszesedés kialakulásának kockázatát. (Arteriosclerosis, Thrombosis and Vascular Biology, 2001;21:1233-7).
Egyéb hatások
Amennyiben az energia-bevitel 2%-át TFA-val fedezték, a női meddőség 2,3-szorosára (tehát 130%-kal!) növekedett (American Journal of Clinical Nutrition, 2007 Jan;85(1):231-7.). Egyre valószínűbb, hogy a hasi elhízás kockázatát is növeli a TFA. (Circulation, 2007;115:2231-2246, és Progress in Lipid Research, 2008 Nov 7.). Úgy tűnik, hogy a TFA beépülve a vérsejtek falába, megváltoztatja azok felületi tulajdonságait, és így közvetlenül is növeli a trombózis-hajlamot (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21:505-512).
Mekkora a kockázat?
Az összkalória bevitelhez viszonyítva mai tudásunk szerint nincs egyetlen más élelmiszer sem, amely ilyen súlyosan növelné a keringési betegségek kockázatát. 10 ezer ember vizsgálata alapján bizonyították, hogy az összes kalória-bevitel TFA tartalmának 2%-os növelése 23%-kal növeli a keringési betegségek előfordulását. Elméletileg több százfajta TFA lehet, attól függően, hogy melyik szénatomon helyezkedik el a szabálytalan H-atom. Ezek toxikus hatása azonban nem egyforma. Van olyan köztük, ami önmagában megháromszorozza a hirtelen szívhalál előfordulását (Circulation, 2007 Apr 10;115(14):1858-65.).
Magyarországon a halálozás 2004-2006 között évente 131 000-135 000, ebből a keringési eredetű halálozás 66 000-70 000 között volt. Ezeknek is a fele, tehát kb. 35 000 a szívbetegségben meghaltak száma (KSH). Ez a halálozási ráta az Unió átlagának közel kétszerese. 3
A Magyar Nemzeti Szívalapítvány (http://www.mnsza.hu/elhizas_transz_zsir.htm) évente 1000-re becsüli a TFA fogyasztására visszavezethető szívhalál kockázatát. Saját bevallásuk szerint ez a szám jelentősen alulbecsült – és ez egyezik az én véleményemmel is. Az általuk megadott szám egy amerikai összefoglalón alapulhat, mely szerint az USA-ban 30 000-
100 000 halál írható a mesterségesen előállított, hidrogénezett olajok rovására (Nutrition in Clinical Practice, 2006; 21: 505-512.).
Megbízhatóbb számítások szerint, amennyiben a mesterségesen előállított TFA-t száműznénk az élelmiszereinkből, a keringési eredetű halálozás akár 22%-a megelőzhető lenne (New England Journal of Medicine, 2006;354:1601-13). Magyarországra vetítve ez az arány évi 15 000 élet idő előtti elvesztését (ha csak a szívhalált számítjuk, akkor ennek a felét) jelenti. Ezt a hihetetlen számot támasztja alá a dániai tapasztalat. Az élelmiszerek teljes zsírtartalmában a TFA mennyiségét 2%-ban maximálták, ezután 3 évvel 20%-kal csökkent a keringési megbetegedések száma (MTI/AP, 2006, október 17.)!
A legmegbízhatóbb adatokat eddig a Harvardon végzett kutatások szolgáltatták. Ők a vörösvérsejtekbe beépült TFA mennyiségét vizsgálták, ami sokkal pontosabban jelzi a TFA-bevitel mértékét. Eszerint a populáció legtöbb TFA-t fogyasztó negyedének a legkevesebbet fogyasztó negyedéhez viszonyított szívinfarktus-kockázata 3,3-szoros! (Circulation 2007 Apr 10;115(14):1858-65.). Az ő adataikból számolva, és Magyarországra vetítve a TFA fogyasztása legalább 15 000 idő előtti szívhalált és újabb 15 000 keringési eredetű halált okoz.
Szükséges-e további vizsgálat a TFA károsító hatásának bizonyítására?
Az orvostudományi kutatásokban a legmegbízhatóbbak az ún. kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatok. Az ilyen vizsgálatban sem a vizsgáló, sem a vizsgált személy nem tudja, hogy valódi hatóanyagot, vagy azonos küllemű hatóanyagmentes placebót kap. Csak mikor az adatok összegyűltek, és a tanulmányt befejezik, illetve a statisztikai számítások is elkészültek, törik fel a kódokat, és akkor derül ki, hogy volt-e, és milyen hatása a vizsgált hatóanyagnak. Jelen esetben az egyik csoport TFA mentes kekszet kapna, a másik pedig, azonos küllemű, TFA-val dúsítottat. Így kapnánk a legpontosabb adatokat arra nézve, mekkora is a kockázat. A TFA egészségkárosító hatásáról azonban mára már oly sok adat gyűlt össze, hogy etikai okokból nem fogadható el egy ilyen kettős vak, hosszú távú követéses vizsgálat (American Heart Journal, 2008 Dec;156(6):1117-23, Current Atherosclerosis Reports, Volume 9, Number 6 / December, 2007).
A jelen helyzet itthon
Nyilatkozatokon kívül keveset tudunk.
Az Országos Élelmezéstudományi Intézetben (OÉTI) kétféle margarint vizsgáltak: az egyikben 0, a másikban 25% volt az össz-zsírtartalomra vetített TFA (márkaneveket nem hoztak nyilvánosságra). Volt olyan kakaós nápolyi szelet, amelynek egyetlen 30 grammos szeletében több mint 1 g TFA volt (Kertészné Lebovics Vera: Zsírok, olajok szerepe a táplálkozásban - OÉTI, 2008. május 6.) Becslések és OÉTI felmérések alapján itthon legalább napi 2-3 g TFA-t, szélsőséges esetben akár 25 grammot is fogyaszthatunk.
A Flóra margarin, amely a csomagoláson - nyilván önkéntesen - elhelyezett feliraton deklarálja, hogy TFA-mentes, a saját honlapján erre már nem hivatkozik, amikor a készítmény szívbarát jellegét hangsúlyozza, nyilván azért, mert akkor talán felmerülne a fogyasztóban a kérdés, mennyi TFA-t tartalmaz az általuk gyártott Delma, Ráma, vagy a többi margarin. Ezt nem lehet tudni. A (talán mára már elavult) tápanyagtáblázatban a „kockamargarinok” (Ráma, Liga, Venus) TFA tartalmát 8-20%-ban adják meg (Bíró Gy., Lindner K.: Tápanyagtáblázat, Medicina, 1995.) Az Unilever honlapja szerint „A jó minőségű margarinok transz-zsírsav-tartalma alacsony, a WHO által ajánlott 1 százalék alatti, zsírsavösszetételüknek köszönhetően a szív- és érrendszerre kifejezetten jó hatással vannak.”
4
(http://www.unilever.hu/ourcompany/newsandmedia/pressreleases/a-margarin-...)
Kérdés, mi tekinthető jó minőségűnek, és honnan tudhatja a fogyasztó, hogy rossz vagy jó minőségű margarint vásárolt a boltban.
Az Unilever fent említett honlapján olvasható: „Az utóbbi két évtizedben egyre-másra jelentek meg hírek a legkülönbözőbb élelmiszerek, élelmiszer-alkotóelemek káros hatásairól, így került a céltáblára a tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, húsok, édesítőszerek, egyes gyümölcsök, zsiradékok, és most például a margarin. Az esetek túlnyomó részében ezeknek a – különben olvasmányos köntösbe bújtatott – híreszteléseknek semmiféle alapjuk nincs, a róluk írottak nem tartoznak a bizonyítékokkal alátámasztott orvostudományi állítások körébe.” Ezek a mondatok 2008. január 15-én kerültek fel a honlapra, és akkor már számtalan tudományos közlemény jelent meg, amely egyértelműen bizonyította a TFA káros hatásait, és nem kérdéses, hogy a margarinokban mérték a legmagasabb a TFA-tartalmat. Nem szép dolog a „tej, tejtermékek, teljes értékű gabonafélék, … egyes gyümölcsök,… és most például a margarin” káros élettani hatásait összemosni. Ha a TFA-ról szóló „híreszteléseknek semmi alapjuk nincs”, akkor minek kellett csökkenteni a margarinok TFA tartalmát? A kérdés csak az, hogy most mi a helyzet. Idézet megint csak az Unilever honlapjáról: „a magyar boltok polcain lévő, Unilever által forgalmazott margarinok transz-zsírsav-tartalma kevesebb, mint a WHO által ajánlott 1%”. Ezek szerint a 25%-os TFA-tartalmat nem az Unilever margarinjaiban mérte az OÉTI. Természetesen, nemcsak a „magyar boltok polcain lévő” margarinokat fogyasztjuk. A TFA szempontjából a magyar boltok polcain lévő margarinok lényegesen kisebb terhelést jelentenek, mint amit az ipar számára készült sütőzsiradékok okoznak. Ezek az ipari felhasználásra szánt zsiradékok a legtöbb élelmiszerünkben megjelennek. Nyilvánvaló, hogy azokból az országokból, ahol a TFA forgalmazását korlátozták, vagy korlátozni fogják, elindulnak a mérgező zsiradékok azon területekre, ahol ilyen korlátozásról nincsen szó. Nem okvetlenül margarin, hanem egyéb késztermékek (pl. keksz, ropi, felvágott, csipsz, pattogatott kukorica, sült krumpli és édességek) formájában.
A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal honlapján (http://www.mebih.gov.hu /szakmaiinfo/tudomanyosinfo/taplalkozas/369/) egyetlen találatot kaptam transz-zsírra, az is az angliai testvérhivatal álláspontjával foglalkozik: „Az FSA testületi ülése továbbra sem javasolja az élelmiszerek transz-zsír tartalmának kötelező korlátozását, mivel az angol ipar magára vállalta a termékek transz-zsírszintjének csökkentését...” Érdekes állásfoglalás, félő, hogy idehaza is hasonló fog születni, ha nem vigyázunk! Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) illetékes osztályvezetője annak idején azt a kommentárt fűzte az írásom bevezetőjében említett RTL Klub-riporthoz, hogy – bár nem szó szerint idézem – úgy kell annak, aki gyorséttermekbe jár. Bár az OEFI-nek számos kiadványa van az egészséges életmódról és táplálkozásról, a transz-zsírokról nem találtam említést
Csak a margarinok veszélyesek?
Természetesen nemcsak a margarinok, hanem általában az élelmiszeriparban a sütéshez használt zsiradékok, és így valamennyi élelmiszerünk tartalmazhat TFA-t. Ránézésre vagy a címkék böngészése alapján nincs az a profi vásárló, aki meg tudná különböztetni a mérgező zsiradékokat tartalmazó élelmiszert az egészségestől. Nem tartalmaznak TFA-t a zsírmentes és a tiszta, komolyabb feldolgozástól mentes élelmiszerek (pl. cukor, liszt, étolaj). De számtalan édességben, kekszben, tölte-lékes süteményben, csipszben, felvágottban, péksüteményben és egyes tejtermékekben nagy mennyiségben lehet jelen. Szinte bizonyos, hogy a közélelmezés és az élelmiszer-futárszolgálatok termékei is jelentős mennyiségben tartalmaznak TFA-t.
5
A jelen helyzet a világban
New York Város Egészségügyi Főosztálya betiltotta, Dánia 2%-ban limitálta, Kanada nemrég korlátozta a TFA gyártását, importját és felhasználását. Ausztrália most készíti elő a TFA forgalmazását tiltó törvényt (Food Amendment (Trans Fatty Acids Eradication) Bill 2008http://parliament.nsw.gov.au/prod/parlment/hansart.nsf/V3Key/LC20081113035). Hollandia, Finnország és Norvégia kormányai - az élelmiszergyártókkal megegyezve - a TFA-szintet jelentősen csökkentették.
Miért ragaszkodik az ipar a TFA előállításához?
A TFA egészségkárosító hatása jóval felülmúlja az élelmiszerek növényvédőszer-maradékából adódó káros hatásokat, pedig ez utóbbi a közgondolkodásban sokkal nagyobb figyelmet kap. Túl ezen, a TFA-nak semmiféle kedvező hatása nincs, leszámítva, hogy az ipari élelmiszergyártás során néhány (könnyen helyettesíthető) előnnyel bír. Az ipar átállása nyilván nincs ingyen, de az átállás után nincs jelentős költségnövekedés, és az élelmiszerek élvezeti értékében sem következett be kedvezőtlen változás, amint azt a dán példa is mutatja. A válasz egyszerűnek látszik: egy kiépített technológiát kellene lecserélni, és a már legyártott zsiradékot eladni. Amennyiben a világ minden országában egyszerre tiltanák meg a TFA forgalmazását, elképesztő mennyiségű ipari hulladékot kellene tetemes pénzért megsemmisíteni. Ha velünk etetik fel, még fizetünk is érte…
Mi a megoldás?
Sokan gondolják, hogy elegendő lenne, ha az élelmiszereken feltüntetnék a TFA-tartalmat. „Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Nemzeti Szívalapítvány arra szólította fel a kormányt, hogy alkosson kötelező szabályozást az élelmiszerek olyan címkézésére, amely tartalmazza az élelmiszeripari termékek legfőbb tápanyagainak (köztük a transz-zsíroknak is) részletes felsorolását, a pontos mennyiség és a napi ajánlott bevitel értékével együtt. Arra kérték a TÉT Platformot, hogy dolgozza ki javaslatát az élelmiszerek címkézésére, a legfőbb tápanyagok (így a transz-zsírok) közérthető mennyiségi feltüntetésére, továbbá az ajánlott napi beviteli értékre” (Budapest, 2007. május 4. - MTI). A címkézés azonban csak a tudatos vásárlók szokásait módosítaná, és az olcsóbb élelmiszerekbe kerülne át a méreg, ahogy azt a kanadai példa is mutatja (Public Health Nutrition, 2008 Nov 6:1-6). Így az amúgy is nagyobb kockázatú, szegényebb néprétegek halálozását növelnénk. Elég gusztustalan megoldás lenne… Túl ezen, a gyermek-, és általában a közélelmezésben sem hozna változást a TFA-tartalom feltüntetése. Az éttermekben, menzákon, pékségekben, cukrászdákban sem lenne könnyű dolgunk, amennyiben az egyes készítmények összetevőit kellene tanulmányoznunk.
Mivel a TFA-fogyasztás kedvezőtlen hatásai a napi kalória-bevitel 1%-át meghaladva már mutatkoznak, csak a TFA teljes vagy csaknem teljes kivonása fogadható el (British Medical Journal, 2006;332:931).
Lássuk erről a PAHO/WHO (Panamerican Health Organization/World Health Organization) ajánlásait (2007. április 26-27):
1. Be kell szüntetni az iparilag előállított TFA élelmiszerekben történő felhasználását.
2. El kell ismerni, hogy az élelmiszeripar önkéntesen csökkenti egyes termékekben a TFA mennyiségét, de ez nem elég, törvényi szabályozásra van szükség, ami a társadalom minden rétege számára egyaránt kedvező eredményt hoz.
3. A növényi olajokban és margarinokban a teljes zsiradék 2%-a, az egyéb élelmiszerek összes zsírtartalmára 5% lehet a maximális TFA arány. Az élelmiszereken, beleértve az éttermekben és gyermekélelmezési szolgáltatókon át forgalmazott ételeket is, fel kell tüntetni a TFA mennyiségét és az összes zsiradék összetételét.
4. Bár az egyes javasolt tennivalók még további finomításra szorulnak, de a TFA kivonását ettől függetlenül haladéktalanul végre kell hajtani.
6
Nyilvánvaló, hogyha Magyarországon nem lesz rövid időn belül teljes törvényi tiltás, előbb-utóbb odajutunk, hogy a világ összes megtermelt TFA-ja a hazai lakosság szervezetében fog lerakódni, hiszen lassan mindenütt korlátozni fogják a TFA forgalmazását.
Dániában 2 év börtönnel és pénzbüntetéssel sújtható, aki megszegi a TFA előállítását és forgalmazását tiltó törvényt. (Executive Order No. 160 of 11 March 2003 on the Content of Trans Fatty Acids in Oils and Fats etc - http://www.tfx.org.uk/page116.html. Nálunk nincs semmilyen, a TFA forgalmazását szabályozó rendelkezés. Mégis, van olyan törvény, aminek alapján ma is büntethető az, aki TFA-t gyárt, tárol vagy forgalmaz: Btk, 1978. IV. tv. 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Nem találtam azonban olyan paragrafust, amely a miniszterek, a törvénykezésben résztvevők, az élelmiszerbiztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó vezetők bűnös mulasztását szankcionálná. Évente 15 000-30 000 honfitársunk idő előtti halála szárad a lelkükön...
Dr. Lakos András
Az orvostudomány kandidátusa

Küldök erről egy másik orvosi olvasnivalót. Érdemes megszívlelni a leírtakat!:

Legutóbb Szalánkon dr. Litsek Ákos megdöbbentõ elõadást tartott a helyes
táplálkozással kapcsolatban, ezen belül is a margarinok fogyasztásáról. Az
elhangzottak annyira új és más megvilágításba helyezik a témát, hogy úgy
gondoltuk, érdemes egy cikkben is felhívni ezekre az ismeretekre a
figyelmet. A folytatásban erről olvashatnak.

A szívbarát margarin

A koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margarin gyárosok
használták ki hatalmas piacok teremtésére azzal, hogy a margarin sokkal
egészségesebb, mint a vaj, mert az nem tartalmaz koleszterint.

Mindenek előtt is a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az
anyagcserének egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet.
Másodszor, az ételben elõforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe
belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint
ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek.

Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de
ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezés képen fel fogja emelni a vér
koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag.

Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az
elõállításával megismerkedni.

A margarint a legolcsóbb olajból állítják elõ, tekintve, hogy abból a
szappanfõzéshez hasonlóan mindent kilúgozunk. Hátra marad egy
természetellenes anyag mely, elveszítette az elektromos töltését, és
Transfetti Acid néven ismeretes. Hogy megsûrûsödjön, és ne tudjon
megromlani, félig hidrogénezik, majd különbözõ vegyi ízesítõk és színesítõk
hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is
egy élelmiszernek álcázott vegyi termék.

A margarin négy féle képen árt a szervezetnek:

1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott
leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözõbb szervi
problémák állhatnak elõ. Ekkor a máj védekezés képen felemeli a vér
koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse.

2. Mivel a margarinnak nincsen elektromos töltése, ha az a koszorú-érbe
kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott
helyben le fog rakódni.

3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a
Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az elõbbi
érszûkületet, a másik pedig vércsomósodást fog elõidézni, ami elõrehaladott
érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira
szívbarát, mint ahogy azt hirdetik.

4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van
gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte
fel a múlt század végén.

Meglehetõsen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz
koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentõsége, ha azzal a margarin
telítve lenne. A máj viszont védekezés képen fel fogja emelni a vér
koleszterin tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen.

Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek
vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert
érzékelik, hogy az nem étel.

Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is mint a vaj, és
fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek.

dr. Litsek Ákos”

Tisztelettel: W-V.László