A sóban lévő csomósodás-gátlókról
Ha egy só nem a megszokott só színt adja, annak több oka lehet. Például a tisztátalanság, mivel már az adott sóbányában a tiszta só javát kibányászták, ezért az ilyen sók már nem tartalmazzák a szabványok által előírt 97%-os NaCl –t. Az ilyen sókat közepesre őrlik, hogy eltűnjön belőle a szennyező szín, ami lehet szürkés-fekete, vagy szürkés-kékes árnyalatú.
A bolti, étkezési sók többségéhez csomósodást gátlókat kevernek, hogy azok a zacskós, vagy a sótartói tárolás során ne tapadjanak össze. Ez ugyan a kényelmet szolgálja, de aki ilyen csomósodásgátlós sókat használ, nagy árat fizet érte...! Nagyanyáink, szüleink idejében, ha összeállt a só, akkor mozsárban megtörték, hogy ismét szórható legyen, de sokszor elég volt a zacskóban kézzel megcsapkodni, hogy jól felhasználható legyen élelmiszerek sózására. Ma arra hivatkoznak, hogy megkönnyíti a felhasználást a csomósodás-gátló adalék. Nem mindig írják ki név szerint, hogy milyen csomósodás-gátló van az adott sóban, de a só színe elárulhatja, hogy milyen fajta csomósodás-gátlóval keverték.
A legtöbb étkezési sónál kálium-ferrocianidot használnak csomósodás-gátlásra. A cianoid név nem hangzik túl jól, ezért sárgavér-lúgsónak is nevezik, de mivel ez sem túl biztató elnevezés, ezért sok helyen csak az E536-os E-számmal jelölik. Az adalékban lévő kálium dúsítja az amúgy is magas káliumtartalmú étkezési sókat! A kálium-ferro- cianidban, a cianid-ion vashoz van kötve, és a kötés olyan erős, hogy maga a vegyület kis mennyiségben nem mérgező (megengedett határérték 20 mg/kg étk.só), de a hevítés, főzés, sütés hatására erősen mérgező anyag képződik a bomlás során, s így már a kis mennyiség is erősen mérgezi az ilyen sókat ilyen módon használókat, fogyasztókat. Ez igaz valamennyi cián tartalmú csomósodás-gátlókra, a nátrium-ferro-cianidra (vörösvérlúgsó) (E535) és a calcium-ferrocianidra is. A calcium-ferrocianidot alacsony sótartalmú étkezési sóknál használják leginkább, s újabban ezt akarják bevezetni a gyermekek közétkeztetésében is. Sok kristályosított sónál már a só színe is elárulja, hogy milyen és mennyi csomósodás-gátlót adtak az adott étkezési sóhoz. A vöröses, rózsaszín árnyalatúaknál nátrium-ferrocianid van, a nem tiszta fehéreknél, meg kálium-ferrocianid! Tehát a cián tartalmú csomósodás-gátlókat tartalmazó sókkal nem érdemes készíteni semmiféle ételt, akkor sem, ha főzik, sütik, vagy csak egyszerűen melegítik azt. A legveszélyesebb melegítési, főzési forma a mikrohullámú sütő és az indukciós tűzhely.
Felhívom a figyelmét arra is, hogy az előre gyártott élelmiszerekben is sokszor ugyanezekkel a ciános vegyületekkel találkozhatnak. Sok esetben, sem megnevezéssel, sem E-számokkal nem jelölik, azzal indokolva, hogy nincs nagy mennyiségben az adott termékben. Esetenként ez valóban nem mérgező, ha hidegen készítették, és hidegen fogyasztják, de ha már hevítve volt akár a gyártás- akár a fogyasztás alkalmával, akkor mérgező cián szabadul fel az ilyen ételekben.