Mi a Vér?
A vér (sanguis) folyékony kötőszövet, melynek kb. 44 %-át alakos elemek, 56 %-át folyékony elem (vérplazma) alkotja. Méhen belül a vér sejtes elemeinek a képződése elsősorban a májban és a lépben történik, majd születés után a vörös csontvelőben (medulla ossium rubra) folytatódik a képzés. Vörös csontvelő a hosszú csöves csontok középső részében, illetve egyes lapos csontokban található. Az alakos elemek háromfélék: vörösvértest (erythrocyta), fehérvérsejt (leukocyta) és vérlemezke (thrombocyta).
Mik a vörösvértestek?
A vörösvértestek sejtmag nélküli, korong alakú sejtek, átlagos számuk a vérben 4,5-5 millió/µl. Belsejükben vastartalmú festékanyag (hemoglobin) található, mely az oxigén szállításában játszik szerepet. A vörösvértestek élettartama a keringő vérben átlagosan 100-120 nap, az előregedett vörösvértestek a lépben, májban és a vörös csontvelőben bomlanak le. A vörösvértestek képződésének fő ingere az oxigénhiány, képződésüket egy, a vese által termelt hormon szabályozza (erythropoetin).
Mik a fehérvérsejtek?
A fehérvérsejtek sejtmaggal rendelkező, különböző nagyságú sejtek, átlagos számuk a vérben 4-10 ezer/µl. Három fő csoportra oszthatóak: szemcsés plazmájú sejt (granulocyta), nyiroksejtnagy falósejt (monocyta). A szemcsés plazmájú sejteken belül, kémiai festődésük alapján három csoportot különböztetünk meg. 1., Az első csoport a semleges festődésű szemcsés plazmájú sejtet vagy kis falósejtet (neutrophil granulocyta), melynek fő feladata szöveti izgalom helyén (fertőzés, sérülés) a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezése (phagocytosis), elpusztítása. Az ilyen körülmények között összegyűlt és elpusztult fehérvérsejtek tömege képezi a gennyet. 2., A második csoport a savas festődésű szemcsés plazmájú sejt (eosinophil granulocyta), melynek feladata elsősorban allergiás reakciókban és féregfertőzés esetén van. 3., A harmadik csoport a bázikus festődésű szemcsés plazmájú sejt (basophil granulocyta), melynek feladat a vérben nem teljesen tisztázott.
A nyiroksejtek
A nyiroksejteken belül kis és nagy nyiroksejteket különböztetünk meg. Az ún. T-nyiroksejtek a sejtes védekezésben vesznek részt (a kórokozók, daganatos sejtek közvetlen elpusztítása, illetve az immunfolyamatok segítése, szabályozása). A B-nyiroksejtek feladata az ún. humoralis védekezés, melynek során ellenanyagok (antitest, immunglobulin) termelésével segítik az immunvédekezést. A nagy falósejtek a szövetekbe képesek kivándorolni, és ott végzik el a baktériumok, vagy apróbb idegen anyagok bekebelezését (phagocytosis), elpusztítását. A vérlemezkék kerek lapos korongok, átlagos számuk a vérben 200-300 ezer/µl. Fő feladatuk a véralvadás során “szövetdugasz”, véralvadék képzése, illetve érszűkítő anyag (szerotonin) termelésével vérzéscsillapító hatás kifejtése.
A vérplazma
A vérplazma, mint folyékony alkotórésze a vérnek többek között vizet, oldott formában ásványi anyagokat, nyomelemeket, különböző felépítésű és működésű fehérjéket (pl.: alvadási fehérjék), enzimeket, energiaszolgáltató vegyületeket tartalmaz. A vérjellemzők állandósága és egyénhez kapcsolható sajátosságai lehetővé teszik, hogy vizsgálatukkal olyan eredményeket kapjunk, amelyek a vizsgált személy állapotához szorosan kapcsolódnak Ezt részben a betegségek felismerésében és gyógyításában, részben a társas lét problémáinak megoldásában hasznosíthatják. A vérkép elemzésekor kiemelhetik a vér összetevőinek arányát, a vér kémhatását és alvadási idejét; elemezhetik a vérképző és vérszűrő szervek működésére vonatkozó adatokat, sőt genetikai következtetéseket is levonhatnak belőlük. Összességében tehát megállapítható, hogy a véradás nem csak azokat gyógyítja, akik vérátömlesztést kapnak, vagy a vérből kivont összetevőket, illetve vérből készített mellékhatás mentes gyógykészítményeket kapják, hanem a véradókat is, akik ezáltal rendszeres szűrésen vesznek részt, másrészt edzésben tartják vérképző szerveik működését és nem kell félniük egy esetleges baleset miatti nagyobb vérvesztés miatti elhalálozástól sem.
'Dr. Weixl-Várhegyi László