Mivel erősíthetjük a szívünket és a keringésünket?

Először is a korunknak megfelelő mennyiségű Q10 napi szintű szedésével. A megfelelő mennyiséget a 30 éves kor betöltésétől kell elkezdeni, mivel akkor lépünk életünk 4. évtizedébe és ahányadik évtizedében élünk életünknek, annyiszor 10 mg Q10-et kell szedni. Egy 40 évesnek napi 50 mg-ot, egy 50 évesnek napi 60 mg-ot és így tovább. A Q10 mellett kell szedni legalább napi 500 mg L-Karnitint is, amellyel a hajszáleres keringésünket erősítjük és javítjuk. Ebből nem kell több a későbbi életünk során sem, viszont ha túlsúlyos valaki, akkor lehet duplázni és triplázni ezt az adagot!

Ha Ön dohányzik, reggelente nehezen ébred, a zöldségek helyett inkább az alkohol a barátja, és még nevetni sem szokott magán, akkor az átlagosnál nagyobb a szívinfarktus-kockázata. Összegyűjtöttük, hogyan csökkentheti annak az esélyét, hogy a szíve idő előtt felmondja a szolgálatot.
Nevessünk sokat és sokszor!

Mikor szíverősítő a pálinka?
A magyar néphagyomány a pálinkát szíverősítőnek tartja, az írek a whiskyről mint az élet vizéről beszélnek. Az elmúlt évtizedben több mint száz kutatás igazolta, hogy a népi gyógyászat nem téved: nem csak a vörösbor, hanem a tömény italok is védik a szívet - de csak mértékkel fogyasztva. A legjobbak sorrend szerint: áfonya pálinka, bodza pálinka, törköly pálinka, kimagozott meggy-pálinka, kimagozott cseresznye pálinka, kimagozott szilva pálinka, kimagozott sárgabarack pálinka, kimagozott őszibarack pálinka, fekete szeder pálinka, fekete ribizli pálinka, dió-pálinka, feketedió-pálinka, unicum, hubertusz, jagermeister, triplesec,, keserű gyógynövények alkoholos párlatai.

Az alkoholok szívvédő hatása ugyanis főleg a bennük lévő etanolnak köszönhető: az etanol növeli a "jó koleszterin" (HDL) szintjét és vérhigító hatású, ily módon csökkenti a vérrögképződés, a szívinfarktus és a stroke kockázatát.

A rendszeresen és mértékkel alkoholt fogyasztóknál a szív- és érrendszeri betegségek kockázata alacsonyabb, mint a hébe-hóba, vagy alkoholt egyáltalán nem fogyasztóké. A mértékletes ivás ezentúl csökkenti az időskori demencia (elbutulás) és a cukorbetegség kockázatát is. Csak akkor fogyasszunk alkoholos italokat, ha nem vezetünk utána gépjárművet, vagy nem kezelünk utána gépeket addig, amíg az alkohol le nem bomlik a szervezetünkben. A borokat csak étkezés előtt szabad fogyasztani, mert akkor vannak jótékony hatással a szívre és a keringésre, a töményeket, viszont mindíg étkezés után, vagy két étkezés között.

A védőhatás azonban valóban csak akkor érvényesül, ha a nők alkoholfogyasztása nem haladja meg a napi egy egységet (ez 15 gramm alkoholt jelent), a férfiaké pedig a napi két egységet. Egy egység alkohol 2-3 cent 40 százalékos töménynek, 1,5 deciliter bornak, illetve egy pohár sörnek felel meg. Ez a 68 kg-os átlagsúlyra van átszámítva. Aki ettől nehezebb, az valamivel többet, de aki ettől könnyebb, az ettől kevesebbet fogyaszthat, ugyanis nagyon fontos a bevitel mennyisége, azaz a dózisa.

Fontos továbbá, hogy az alkohol előnyös hatásai nem érvényesülnek akkor, ha valaki hetente hat nap egyáltalán nem iszik, péntek este viszont hét egységet gurít le.

Még mértékkel is kockázatos lehet!

Mihelyst valaki az ajánlott mennyiséget túllépi, az alkohol nem csak hogy nem védi, de még károsítja is a szívet. A túlzásba vitt alkoholfogyasztás ugyanis megemeli a koleszterin- és a trigliceridszintet, ezáltal növelve az infarktus, az érelmeszesedés és a stroke kockázatát.

 A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a nők esetében még a mértékletes mennyiségben fogyasztott alkohol is növeli az emlőrák kockázatát. Ennek hátterében az állhat, hogy az alkohol gátolja a B-vitaminok közé tartozó folsav felszívódását, ezért a szakemberek azt ajánlják, hogy aki szívvédőként ragaszkodik a napi kupica pálinkájához vagy pohárka borához, az kiegészítésként fogyasszon legalább 600 mg folsavat étel vagy táplálékkiegészítő formájában. (Folsav természetes formában a leveles zöldségekben, avokádóban, hüvelyesekben és gyümölcsökben található.) A folsavat lehet táplálék kiegészítőkkel is a szervezetbe juttatni. Áldott állapotban lévő kismamáknak tilos az alkoholfogyasztás a megtermékenyítéstől egészen a szoptatás befejezéséig.

Legyen a szívünk a szenvedélyünk!

A legtöbbet a dohányzás, a húsevés, a tehéntej fogyasztás elhagyásával és a vércsoport szerinti táplálkozásra való átállással tehetjük a szívünkért. Ne fogyasszunk margarint, kókuszzsírt, pálma olajat, repce olajat, disznózsírt, kacsazsírt, libazsírt, nem bio napraforgó olajat, földimogyoró olajat, mert ezek egyik vércsoport számára sem jók, agglutinációt okoznak, amely megnöveli a trombózisos rosszulléteket, a vérrögképződések kockázatát!

Csak a szíverősítő hatás végett azonban nem szükséges rászokni az alkoholra: aki ugyanis nem elhízott, egészségesen étkezik, rendszeresen mozog, nem dohányzik, és a családjára sem jellemző az örökletes szívbetegség, annak az alkohol csak csekély plusz védőhatást nyújt. Viszont azt is jó tudni, hogy legrövidebb ideig az alkoholisták élnek. Valamivel tovább élnek az antialkoholisták és legtovább a mérsékelt alkoholfogyasztók élnek. Ezért fontos a tudatos alkoholfogyasztásra rászoktatás, akár gyermekkorban is, csak ez esetben külön oda kell figyelni az italok mennyiségére és minőségére, valamint arra, hogy ne alakuljon ki függőség senkiben!

Dohányzók esetében a mértékletes alkoholfogyasztásnál nagyságrendekkel nagyobb a szívre gyakorolt jótékony hatása annak, ha az illető leszokik a cigarettáról, a pipázásról, a tubákolásról, a szivarozásról! A dohányzás ugyanis többek között szűkíti az ereket, megemeli a vérnyomást, valamint felgyorsítja az érelmeszesedést, valamint csökkenti a keringő vér oxigéntartalmát és ezáltal a sejtek mindenütt oxigénhiányban szenvednek, nem csak a szívben és a keringésben!

Különösen nagy a szívinfarktus és stroke kockázata azoknak a dohányos nőknek, akik fogamzásgátló tablettát is szednek. A jó hír azonban az, hogy aki felhagy a dohányzással, annak a szív- és érrendszeri betegségek kockázata már másnap csökken, ahhoz pedig, hogy a kockázata a cigarettát mindig is kerülőkkel legyen egy szinten, öt évnek kell eltelnie.

 
Mozogjunk és aludjunk a szívünkért!

Napi fél óra közepesen intenzív mozgás felfrissíti a keringési rendszert, de az sem baj, ha a félóra háromszor tízpercre oszlik meg, a lényeg az intenzitás. Természetesen a napi mozgásba beleszámít a gyaloglás, a házimunka, a lépcsőzés és a kutyasétáltatás is. Ha emeletes házban élünk, dolgozunk, akkor ne használjuk a liftet. Ha két tömegközlekedési megálló között élünk és dolgozunk, akkor mindíg a távolabbihoz gyalogoljunk, hogy ki legyen elégítve a mozgásigényünk. Járhatunk uszodába, fitnesz klubokba, kerékpározhatunk, de arra ügyeljünk, hogy csak annyira terheljük a szívünket, hogy a percenként szívfrekvenciánk 15 20 percnél tovább ne legyen 100 pulzus/perc felett. Sajnos sokan azt hiszik, hogy a versenykerékpározás, meg a hosszútávfutás egészséges, holott nem az, mert ezeknél hosszú ideig magas lesz a szívfrekvencia és elfárad a szívizomzat, mivel az elernyedési fázisa nagyon rövid a gyorsan pulzáló szívnek!!!

Kutatások támasztják azt is alá, hogy a szívbetegségek kockázata alacsonyabb azoknál, akik reggelente ébresztő nélkül, kipihenten ébrednek. Az alváshiány ugyanis növeli az elhízás, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a cukorbetegség és a depresszió kockázatát. Ha valaki napnyugta után két órán belül nem fekszik le és nem alszik el, akkor már melatonint kell fogyasztania, hogy ez a megújulást és regenerációt vezérlő hormonszerű anyag meglegyen a vérében megfelelő mennyiségben. Jómagam, ha éjfél után fekszem le, akkor 2 db 3 mg-os Melatonint teszek a nyelvem alá és akkor jó lesz a felszívódás, s a sejtekbe jutás a regenerációs folyamatoshoz, mivel éjszaka alváskor újul meg és regenerálódik az egész szervezetünk!

Az alábbi ételek védik leginkább a szívet:
Közismert, hogy a zöldségekben-gyümölcsökben, alacsony zsírtartalmú húsokban és teljes kiőrlésű gabonákban gazdag étrend az, ami leginkább segít a betegségek elkerülésében. Ha szeretnénk, hogy szívünk hosszú ideig működjön probléma nélkül, akkor, érdemes az alábbi vegyületekre, ételekre még pluszban figyelmet fordítani:
A növényi szterinek gátolják a koleszterin felszívódását, így csökkentik a koleszterinszintet. Szterinek elsősorban a zöldségekben, gyümölcsökben, tönkölybúzacsírában, lenmagban, kendermagban, dióban, fekete dióban, mogyoróban, szójacsírában valamint a szőlőmag-, kendermag-, lenmag-, meggymag-, tökmag-, máriatövismag-, szója-, argán-, hal-, és szezámolajokban találhatók. Ugyancsak a koleszterinek felszívódását akadályozzák az élelmi rostok.

 Védik a szív- és érrendszer egészségét a karotinfélék is, amelyek a természetben főleg a narancssárga (sárgarépa, sütőtök, narancs, piros grapefruit, vérnarancs, édesburgonya, sárgabarack, sárga őszibarack, stb..), és a sötétzöld (brokkoli, zöldbab, zöldborsó, spenót, kelbimbó, kelkáposzta, gyermekláncfű levél, kövér porcsinfű, tyúkhúr, fejes saláta, áttelelő saláta, reteklevél, karalábé levél, brokkolilevél, tépősaláta, libatop, parlagfű disznóparéj-levél, sóska, stb... ) zöldségekben-gyümölcsökben találhatók.

Vérnyomáscsökkentő hatásúak a polifenolok: ilyen vegyület például a vörösborban, meggyborban, ribizliborban, aszúborban, stb.., található rezveratol, de bővelkednek benne a piros-kék bogyós gyümölcsök is (áfonya, meggy, cseresznye, szeder, málna, eper, stb..).

Védenek a szívinfarktus ellen az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (tengeri halak, halolaj, ) valamint az alfa linolénsavban gazdag lenmag, dió, feketedió, kendermag, tökmag, szójabab, stb. olajok, mivel ezekből lesz a hasnyálmirigy segítségével eikozapentaénsav és dokozahexaénsav, azaz omega-3 zsírsav a szervezetünkben is.

Az ásványi anyagok közül elsősorban a magnézium, a nátrium és a kalcium bevitelére kell figyelni, a vitaminok közül pedig a D- és a B-vitamin (B3, B6 és B9) család tagjaival védhetjük a szívünket a vérrögképződés és az érelmeszesedés ellen.Ügyeljünk arra, hogy ételeinket csak tiszta NaCl tartalmú (legalább 98 %-os legyen a konyhasónk NaCl tartalma!!). A mai táplálékaink magas kálium tartalmát ellensúlyozni kell, a tiszta sóval való sózással!! A 10 éves regisztrált vérképi adataim szerint 100 emberből 97 főnek van hiperkalémijája ( magas káliumszint ) és hyponatrémiája (alacsony nátriumszint). Fontos még a K vitaminok bevitele is, ezért fogyasszunk bátran tojást és tojásételeket is.

A nevetés gyógyít, akkor is ha saját magunkon nevetünk! Olvassunk viccújságokat, hallgassunk, nézzünk kabarékat, vígjátékokat a sok krimi helyett!
Ritkán gondolunk bele, de a nevetés valójában komoly fizikai edzés: amikor ugyanis nevetünk, nem csupán a tüdőnk, a mellkasunk, vagy a rekeszizmunk mozog, hanem az egész testünk, egész valónk részt vesz benne. Vannak kutatók, akik szerint a nevetést ugyanúgy a szívbetegségek megelőzésének részévé kellene tenni, mint a mozgást, vagy a zöldségekben gazdag étrendet. Napi rendszerességgel kéne valami mókásat olvasni, vagy megnézni egy vicces videót, vagy megtanulni magunkon nevetni.

És hogy miért olyan előnyös a nevetés a szívre? Egyrészt több oxigén jut a szervezetbe, másrészt csökkenti a stresszt, aminek hatására a vérnyomás és a pulzus tartósan mérséklődik. Az oxigénbevitel növelhető a találmányommal előállított szuperoxigénezett desztillált vízzel (www.oxigroup.hu), vagy rövid idejű intenzív testmozgással.

Egy amerikai kutatás szerint a szívbetegek jellemzően kevesebbet nevetnek (még pozitív élethelyzetekben is ritkábban tör ki belőlük a kacagás), és ritkábban használják a humort, mint megküzdési stratégiát, valamint több a bennük lévő düh és egyéb ellenséges érzelem, mint a nem szívbetegekben. (A Maryland Egyetem kutatásának eredményei annak ellenére figyelemreméltóak, hogy az ilyen jellegű vizsgálatoknál soha nem egyértelmű, hogy mi az ok, és mi az okozat: vajon azért nevet valaki kevesebbet, mert beteg, vagy eleve kevesebbet nevetett, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy szívbeteg lett.)

Kutatások igazolják, hogy egy olyan házasság, amelyben keveset veszekednek, szintén csökkenti a szívbetegségek kockázatát. A család és a barátok közelsége oldja a szorongást, és enyhíti a depressziót is - utóbbiak külön-külön is növelik az infarktus kockázatát. A szeretet megléte nagyon fontos! A szeretethiány megbetegíti, nem csak a szívet, hanem az egész szervezetet. Fogadjuk el és szeressünk magunkat és ugyanezt tegyük másokkal is. Végezzünk el agykontroll, reiki, vagy egyéb relaxáló, energia növelő tanfolyamokat. Az ilyen tanfolyamot végzettek 90 %-ánál jelentős javulás tapasztalhat nem csak a keringés állapotában, hanem minden más betegségnél is.

Szintén szívvédő bármilyen stresszoldó technika elsajátítása. Ám nem csak a rendszeresen meditálók, hanem a hivők, rendszeres vallásgyakorlók, hitközösséghez tartozók körében is alacsonyabb a szívbetegségek kockázata. Az imának már régóta ismert az egészségjavító hatása. Ugyanilyen hatással vannak ránk a meditációs gyakorlatok is. A vallásos és meditáló emberek megbocsátóbbak és jobban szeretik embertársaikat, a természetet, jobban elfogadják sorsukat, élethelyzetüket.

18 és 65 éves korunk között adjunk minél többször vért a Vöröskereszt akciók keretében. A véradás gyógyít, Frissíti a vért, a keringést. Erről írtam Az Életerő havilap (Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének folyóirata) 2014. július_augusztus-szeptember-i számaiban. Beszerezhető az Egyesületnél, Bp. II.ker Árpád fejedelem u. 2-4 szám alatt (Margit-híd budai hídfőjétől 150 m).

Végül rendszeres szűrővizsgálatokkal is csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ha rendszeres véradók vagyunk, akkor rendszeresen részt is veszünk ingyenes szűrővizsgálatokon, és ha időben felfedezik a szív- és érrendszeri problémát a szervezetünknél, akkor sokkal gyorsabban és sokkal eredményesebben lehet azokból kigyógyulni, meggyógyulni, úgy orvosi, mint természetgyógyászati módszerekkel, vagy ezek kombinációjával. Az következő fontos értéket érdemes 40 éves kor felett rendszeresen méretni: vérnyomást, koleszterinszintet, vérzsírszintet, nátrium és kálium értékeket, a máj GOT, GPT és GGT értékeit, a kreatinin- és vércukorszintet. Ez utóbbi azért fontos, mert a cukorbetegség szintén növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.

Dr' Weixl-Várhegyi László